Újra elkezdtem uszingálni. Próbáltam ugyan valami elfogadható indokot találni miért is nem tudok menni de mindegyik ellen lehetett felhozni érveket, így aztán reggel mégiscsak elmentem. Csak emlékeztetnék, hogy az utóbbi időben nem jártam mert fájt a térdem meg a múlt héten nem is lehetett mert sátrat húztak a medence felé. Egész jó így, ma reggel nem volt hideg egyáltalán benne.
Az ébredés nem volt keserves mert már 3-kor felébredtem. Gőzöm nincs mi az ami felébreszt, de tény ami tény, fel voltam. Fél 4-kor fel is keltem dolgozgattam, aztán 5-kor nekiláttam készülődni, hogy 5.55-kor már a 31-es buszon üldögéljek. Gondoltam csak akad valami téma a mai Morgóba de nem akadt. Iskolai szünet lehetett mert a buszon alig lézengett pár utas.
Az uszodában a megszokott társaság. Az idősebb úr aki erőfeszítéseimet csak uszingálásnak minősítette, egy termetes asszonyság aki a mellettem lévő sávban úszott, hol gyorsúszásban, hol valami pillangófélében. A lényeg, hogy éngem állandóan lefröcskölt. Enélkül sem volt nagyon szimpatikus, ezzel a fröcsköléssel aztán végképp elvágott minden lehetőséget az esetleges barátkozásunk előtt.
Egyébként az uszoda hajnali hölgylátogatóinak zöme 50 körüli vagy afölötti, testsúlyban a testesebbek közé tartoznak, némelyek harsányak, ilyenkor mi férfinépek kissé összerezzenünk a medencében. Érdekes, a férfiak többsége éngemet kivéve, többnyire nem elhízott, jó alakúak nem is értem mindek kínozzák magukat reggelente. Bár azért van valami sejtésem. Lehet, hogy talán később ne legyenek elhízottak.:) Hát ez bizony elképzelhető.:)
Lehúztam a szokásos köreimet, következett a munka majd hazafelé utam a Siegel féle húsbolt mellett vezetett el. Nem tudtam megállni, hogy be ne nézzek, van-e egy kis főtt fejhúsuk jól megpaprikázva. Újabban erre kaptam rá. Hát volt. Gyönyörűszép nagy fülecske ami valami amorf hústömegben folytatódott, a paprika eltakarta, de fejhúsevésben van némi tapsztalatom, igy biztos vagyok benne bőven volt rajta húsos rész is. Miközben egy nő felvásárolta a fél pultot én gyönyörködtem a két darab, egyenként fél tálcányi húsban, magamban mérlegelve melyiket is fogom kérni ha az egyébként szomszédomban lakó eladó hozzám fordul. És ekkor szólalt meg bennem egy másik hang: reggelente uszingálással sanyargatjuk magunkat este meg fejhúst zabálunk csípős zöldpaprikával, sok-sok kenyérkével? Hát szabad ezt kedves Morgó? Na ugye hogy nem? Belsőmben vívódó erők közül a pozítiv erők kerekedtek felül, bánatosan fordultam ki a húsboltból, a boltos szomszéd máig sem érti mi történhetett. Ismer, jónéhány darab fejhúst kimért ő már nekem. Gondolom jó sokáig nézegethette, hogy mi is lehet a bajom ezzel a gyönyörűszép fejhússal? :)
