Itt van hát az új év. Az én korosztályom bizonyára emlékszik még, ilyenkor az emberek mindenféle fogadalmakat szoktak tenni. Már aki, mert én nem nagyon. Nem attól szoktam le - például - a dohányzásról, hogy jött egy új év és fogadalmat tettem, hanem mert már sokat köhécselgettem tőle és valahol azt hallottam, hogy furcsa egy lény az ember, hogy tudatosan mérgezi a saját szervezetét. Ezen én akkor elgondolkoztam, és igazat adtam neki.
Nem ment könnyen, sokáig kínlódtam mindenféle módszerekkel míg rájöttem, hogy itt egyvalami lehet sikeres: egyik napról a másikra abbahagyni. És ez valóban sikert hozott. Nem tudom mikor volt, de mikor 1990-ben egy tüdőkórházi felvétel során ezt is megkérdezték tőlem, már nem-el tudtam válaszolni. Mivel a leszokás pontos idejére nem emlékszem innentől datálom a dohányzás mentességemet.
Azt sem fogadtam meg minden új évben, hogy "Na az idén aztán tényleg nagyon komolyan veszem a fogyókúrámat és leadok - mondjuk - havonta 1 kilót". Igaz - sajnos - nem is adtam le semennyit, vagy csak nagyon keveset egy-egy ad-hoc fogyókúrám alkalmából. De nem biztos, hogy akkor leadtam volna ha megfogadom. Idén sem fogadok meg semmit, egyszerűen úgy döntöttem, hogy folytatom azt amit elkezdtem a múlt évben elkezdtem, és dacára a zsíros kenyeres és sörös szakestélyeknek, a Borbála-napi fogadásoknak és evészeteknek, (amikből néha kettő is jutott egy napra, néhányra meg el sem tudtam menni) mégis sikerült 4 kilóval kevesebbel elkezdeni az év végi nagy "zabálásokat". Igaz, ez a fogyás mára már csak 3 kiló, de azért mégiscsak egy olyan 2 hét után vagyunk amikor az ember sokkal több kísértésnek van kitéve mint máskor. Most viszont gasztronómiailag nyugodtabb időszakok következnek, kevesebb lesz a csábítás.
Tudatilag most vagyok ott mint a dohányzással a leszokás küszöbén voltam. Igaz, elég nehezen jutottam el idáig, évtizedek kellettek hozzá. De mos úgy érzem itt van az a lélektani állapot amit meg kell ragadnom és meg is fogom ragadni. Most sincs fogadalom, egyszerűen csak beláttam, hogy életem nagyon sok szegmense összefügg a túlsúlyommal. Amiket már régen meg kellett volna oldanom, de úgy voltam vele első a lefogyás, aztán majd lépünk ezekben a dolgokban is. Hát úgy érzem itt van az a pillanat amikor meg kell tennem az első lépést ez irányban. És meg is teszem. Kár, hogy nem korábban, de talán még nem késő.:)
