Tegnap miután befejeztem írásomat a Morgóban nagyon rossz kedvem lett. Rosszkedvű voltam mert éreztem hiába dolgoztam. Rájöttem, hogy átütő eredményeket nem várhatok el ettől az akciótól, hiszen mi van ha országosan mondjuk 120 ember beírja a mobiljába a krízis központok telefonszámát? Csepp a tengerben. A semmitől ugyan több, de azért tényleg elenyésző a bajhoz képest amivel több ezer hajléktalan embertársunk néz szembe ezekben a napokban. Meg nem hajléktalan is, de őértük már nehezebb tenni is valamit.

Járt az agyam egész nap amíg azt hiszem rájöttem a megoldásra: lánclevelet kell szerkesztenem, aztán bízni abban, hogy a jóakaratú, segíteni kész emberek majd továbbítják ismerőseiknek barátaiknak ezeket a leveleket és így már sokkal több ember írhatja be mobiljába a szükséges telefonszámokat. Arra szeretném kérni tehát kedves olvasóimat, hogy a most következő levélkét szokásos "másol/beilleszt" eljárással másolják be egy levélbe és küldjék el minél több ismerősüknek. Bízom benne, hogy mielőtt megjön a mínusz 15 fok addigra a városokban járva-kelve figyelemmel kísérve szerencsétlen embertársainkat mindnyájunk mobiljában ott lesz a megfelelő szám. Természetesen mindenki annyit alakít rajta amennyit akar, csak a lényeges rész maradjon meg. Nem is szaporítom tovább a szót, írom a levelet.

Tisztelt Honfitársam!

Ön, aki ma még egy jól fűtött lakásban él, kérem gondoljon azokra a - sokszor önhibájukon kívül - lecsúszott hajléktalanokra akik az utcán próbálják meg kihúzni ezeket a hideg nappalokat és éjszakákat. Gondoljon rájuk azzal, hogy ha olyan hajléktalan mellett vezet el az útja, akin látszik, hogy segítségre szorul, ne menjen szó nélkül tovább, hanem kérdezze meg miben segíthet, nem  beteg-e? És ha úgy látja, hogy embertársának segítségre van szüksége kérem segítsen. Nem Önnek kell a beteg ember hóna alá nyúlni, erre meg vannak a szervezetek akik az Ön telefonhívására kimennek az arra rászorulóhoz és megpróbálnak mindent megtenni azért, hogy ne legyen nagyobb a baj. Önnek csak az a dolga, hogy beírja a mobil telefonjába  a területileg illetékes krízis központ telefonszámát és ha úgy látja, hogy valakinek segítségre van szüksége felhívja őket. Kérem nézzen be erre a honlapra és keresse ki a lakóhelye szerint illetékes segítő központ telefon számát.     

http://diszpecserportal.hu/viewpage.php?page_id=50

Ott talál egy táblázatot, Régiós Diszpécser Szolgálatok, onnan keresse ki legyen szíves a területileg illetékes  számot, és írja be mobiljába. Arra az esetre, ha a továbbküldések során eltűnne a link bemásolom ide is:

Budapest, Pest megye                                                            (1)-338-41-86

Fejér,Komárom-Esztergom,Veszprém megye             (34)-511-028

Győr-Moson-Sopron, Vas,Zala megye                        (92)-323-000

Baranya, Somogy, Tolna megye                                (72)-233-169

Borsod-Abaúj-Zemplén,Heves, Nógrád megye             (46)-323-260

Hajdú-Bihar,Jász-Nagykun-Szolnok,Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (42)-504-618

Bács-Kiskun, Csongrád,Békés megye                                (76)-485-582

Sietnünk kell, minden óra számít. Végül - ha van 5 perce - kérem hallgassa meg a január 7-i  Napkeltében Vecsey Miklóssal készült riportot:

http://napkelte.wildom.hu/naptv/naptv.visszanezo.page?nap=20090107#

A szakember véleménye hitelesebb lehet adott esetben mint az én szavam.

A rászorulók nevében is köszönöm a segítséget.

Egy blog-író, aki - a maga módján - csupán segíteni szeretne a rászorulókon.

Eddig a levél.  Azt kérném olvasóimtól nézzük át jó lesz-e és ha nem lenne különosebb észrevétel holnap reggel kezdjük szétküldeni.