A történet felidézéséhez az adta az apropót, hogy néhány napja egy személygépkocsi nem adta meg az elsőbbséget az államfő gépkocsijának és összeütköztek. Mint a híradásokból tudjuk a kormányőrök az államfőt azonnal átültették egy másik kocsiba és már mentek is tovább, mintha mi sem történt volna. Gondolom azért a kihívott rendőrök elhelyszínelgettek még egy darabig és azt is hozzáteszem, hogy nem szívesen cseréltem volna a figyelmetlen autóssal. Hogy mi lett a helyszínelés vége nem tudjuk, mint ahogy azt sem, hogy milyen büntetésre számíthat az elsőbbséget meg nem adó autós. Bízzunk benne, hogy a büntetés mértékénél nem veszik majd figyelembe, hogy nem egyszerű halandóval karambolozott az illető. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy valószínűleg jobban jár mint a másik történetünk hőse, melyet már nem is tudom hol olvastam, talán Kolozsvári Grandpierre Emil "Béklyók és barátok" című könyvében, de ez azért nem biztos.
Tulajdonképpen hasonló esetről van szó. Rákosi elvtárs hazafelé tartott a Mártírok útján (ma Margit körút) a kíséretével, ami azért itt sem 2 autóból állt, amikor az egyik mellékutcából egy motoros fordult ki az útra majd egyenesen a Rákosi elvtársat szállító autónak hajtott. Szegény motoros esett egy hatalmasat, melynek eredményeként már a földön feküdt amikor Rákosi elvtárs kiszállt a kocsiból, megszemlélte az enyhén vérző motorost, majd annyit mondott a kíséretében lévő civil ruhásoknak, hogy "vegyék kezelésbe az elvtársat!". Hogy ez a kezelés miből állt persze senki nem tudja, csupán bizakodunk abban, hogy csak a sebek ellátására vonatkozott...
