Tulajdonképpen az, hogy hogyan születnek az írások, lehetne a blog író magánügye is, hiszen az olvasót lényegében csak az érdekli amit itt talál, ha rákattint a Morgómedve elérhetőségére. A dolog azonban mégsem így van. Megmondom miért.
Amikor egy írás megszületik átolvasom egyszer, átolvasom kétszer, és csak azután nyomom meg a megfelelő gombot, aminek következtében az írás kikerül az Internetre és mindenki számára olvashatóvá válik. Ami persze nem a legjobb, mert még nincs kész, viszont az írásnak van egy olyan fázisa amikor a hibák igazán akkor javíthatók ha az írás már úgymond publikálva van. Ilyenkor az ember abban bízik, hogy az alatt az 5-10 perc alatt amíg az írás végleges formát kap nem sokan fogják olvasni. Az lenne a legjobb ha senki sem olvasná, de ezt nem nagyon lehet feltételezni, elég sokan olvassák az írásaimat ahhoz, hogy valaki "belefusson" egy ilyen "majdnem kész" állapotba. Aki ilyenkor jön bizonyára csodálkozik a meglehetősen sok elíráson meg rossz fogalmazáson, de mivel ezek kevesen lehetnek ezt fel kell vállalnom.
Tehát amikor kiküldöm az Internetre, az írás nagyjából készen van. Ilyenkor gyorsan elolvasom, megnézem a képek és a linkek rendben vannak-e és kijavítom a nagyon szembetűnő hibákat. Ha ezek rendben vannak nagy baj már nem lehet. Ezután kezdem el aprólékosabban olvasni az írást, közben javítgatom is. Veszőket teszek ki, szórenden változtatok, néha egész sorokat írok át. Mikor ezzel is készen újra elolvasom és ha nem találok több hibát az írást késznek nyilvánítom, bezárom az ablakot és megyek a dolgomra.
Aztán néhány óra múlva kicsit tisztább fejjel visszajövök, ismét elolvasom, a még mindig meglévő elírásokat, stílusbeli hibákat kijavítom és ez az a pont amikor azt mondom kész, többé nem ellenőrzöm, nem csiszolgatom, sorsára bízom a leírtakat.
Amiért ezt leírtam annak oka az, hogy ha valaki olvasás közben azt veszi észre, hogy meglehetősen sok az elírás abban amit olvas, akkor tudja, az írás még nem kész, éppen dolgozom rajta. Tehát nem az igényességem csökkent, nem is bolondultam meg, egyszerűen egy munkafolyamat közepébe csöppent az illető. Ha meg már valaki korábban "belefutott" egy ilyen estbe most már választ kaphatott arra, miért is érezte furcsának és szokatlannak azt amit olvasott.