Én még ilyen rossz főtt tarját nem vettem. Az az igazság, hogy nem néztem meg alaposabban. Viszonylag kedvező ára volt, szép vákuum csomagolásban kínálták, így megvettem. Az is igaz, hogy idén kissé visszafogtam magam, máskor elég sokfélét megvettem, aztán még másfél hónap múlva is ezeket nyomtam le, mert az már evésnek nem nagyon volt nevezhető. Szóval idén visszafogtam magam, egyedül ezt a "műanyag" tarját vettem meg. Hogy mi is vele bajom?
Hát először is már a színe sem tetszik, túlzottan lila színe van. Aztán egy tarjában vannak vékony zsíros csíkok is, ebben nincsenek. Mintha az egészet szétszedték volna, kiszedték volna ezeket a zsíros részeket, aztán a maradékot nagy nyomás és hőmérséklet alatt összepréselték volna, egyúttal meg is főzve ezeket a szétcincált részeket. És persze az íze sem az igazi. Tegnap kétszer ettem belőle, hát ezt az evést élvezetesnek nehezen tudnám nevezni, pedig a főtt tarját élvezni kellene, főleg hogy ettem hozzá fekete retket, erős paprikát és tormát is. Előre látom, hogy a többit is kínszenvedés lesz megenni. Az az igazság, hogy ki kéne dobni az egészet, de azért még ott nem tartunk, így aztán meg fogom enni. Valószínűleg megkísérlem megsütni, talán úgy jobb lesz.
Egyébként még nem sikerült húsvéti hangulatba kerülnöm, de igyekszem. Locsolkodás már nem lesz, egy darabig amíg a szüleim éltek a falumban locsolkodtam, apámmal jártuk végig a szokásos helyeinket, mind az ötöt. Aztán, hogy ők meghaltak itt Miskolcon locsolkodtam, de csak családi körben, egyre kisebb lelkesedéssel. Ezt pótolandó majd megnézem a tévében hogy sikongatnak a lányok meg asszonyok Hollókőn. Azért bízom benne, hogy nagyon sok olvasóm fog részesülni azokban az örömökben és élményekben amelyeket a Húsvét kínál számunkra.
Ennek jegyében kívánok örömökben gazdag ünnepeket minden olvasómnak!
