A helyzet az, hogy kezdek rendbe jönni. Érdekes, hogy egy megfázásos betegség állapota is mérhető, mégpedig az időegység alatt felhasznált papírzsebkendők számával. Az elején a napi fél csomag biztosan elment, ez mára már óránként egy-két darabra csökkent. Azt hiszem lassan teljesen rendbe jövök.Végül is nem kezdtem el újra szedni a Neocitránt. Megvettem, de mikor a patikában mondtam, hogy 5 nap kihagyással kezdem újra szedni a hölgy a gyógyszertárban olyan hangsúllyal mondta, hogy most már el kell menni orvoshoz, hogy nem mertem elkezdeni. Orvoshoz persze el nem mentem, de nem kezdtem el újra szedni csak megvettem. Kicsit megemeltem a C vitamin mennyiségét, igyekeztem sokat feküdni és reménykedtem a mielőbbi gyógyulásban. Ami úgy néz ki már nincs messze.
Kicsit megszívat ez a tél bennünket. Nem is tudom mióta van ez a nagy hideg, most már kicsit alább hagyhatna. Sajnos az időjósok nem sok jóval biztatnak. Viszont itt a január vége, még egy szűk téli hónap és jön a tavasz. Kedvenc évszakom a tavasz. Még a nyárnál is jobban szeretem, pedig nyáron van Mályi is. A tavasz az újjászületés ideje. Újjáéled a természet, a madarak is örülnek neki. Én is.
Egyébként közben hallgatom a TV-ben Ibsen "Nórá"-ját, kedvencem ez a darab. Annyira, hogy egyszer már régebben felvettem, de felveszem most is, hátha megsérül valamelyik. Ebben Balázsovits Lajos és Vencel Vera játssza a főszerepet, de megvan Hegedűs D. Gézával és Eszenyi Enikővel is. Megmondom őszintén én régebben nem igazán tartottam jó színésznek Hegedűs D. Gézát, aztán megnéztem vele ezt a darabot és ez meggyőzött arról mennyire tévesen ítéltem meg őt. Egy nagyon tehetséges, kiváló színész. Mint ahogy az a kettő is, akit most írás közben hallgatok.
Ibsen a kedvenc szerzőm egyébként, elég sok művét ismerem. Nemrégiben a Facebook-on láttam egy képet, két közeli ismerősöm, egyikük hallgatóm volt, szóval két közeli ismerősöm, mindkettőt Nórának hívják, guggolnak Ibsen sírja mellett. Cseresznye már régóta Norvégiában él, Mazsola meg gondolom arra járt. Irigyeltem őket, a két Nórát, akik eljutottak Ibsen sírjához.
Azért egy szépséghibája van ennek az Ibsen műnek is. Amikor Nóra a végén elhagyja férjét, aki ezt meg is érdemli, ugyanakkor elhagyja a gyermekeit is. Hát nekem ez így soha nem tetszett, igaz ez esetben Nóra sem szedhette volna olyan könnyen a sátorfáját. Na de ettől függően szeretem ezt a darabot, ettől jobban talán csak a "Vadkacsá"-t.
Jól elkanyarodtam a betegségemtől, de valahogy locsogni volt kedvem. Nyilván ez is a javulás jele. Optimistán nézek a következő napok elé. Keddre egy sörözésem van beütemezve szűkebb körben, kétszer helyeztük át, ideje megtartani. Holnap meg azt hiszem disznótor lesz, a hallgatók vágnak disznót, idén ezeket a disznótorokat is kihagytam. Tavaly nagyon hideg volt, nem akartam fázósan 2-3 órákat ücsörögni. Na de ebbe már nem mélyedek el, elköszönök. Kellemes hétvégét kívánok mindenkinek!
