HTML

Morgómedve

Friss topikok

  • Morgó Medve: @Kiscsillag2017: Örülök a jó híreknek, köszönöm szépen. Bizonyára sokan fognak még örülni ha a főo... (2017.07.25. 17:04) Emlékezés Dr. Anóka Izabellára
  • Morgó Medve: @vajgerpeti: Kedves Cimborám, köszönöm, hogy kiegészítetted az írásaimat. Azért elég sok élményben... (2017.06.27. 07:54) Emeletes ágyak
  • Morgó Medve: Köszönöm szépen. Az ember nem is gondolná, hogy az ország első számú úttörőtáborában ilyen snassz ... (2017.06.20. 20:43) Nyomasztó élmények 2.
  • Morgó Medve: @exbikfic: Érdekes, nekem is van ugyanott, a legnagyobb lakossági banknál kártyám és még be sem fe... (2017.06.12. 22:47) Reggeli pánik, azt hittem elveszett, de nem...
  • Morgó Medve: @lordjim: Ma már valóban nagy értéknek számít. :) (2017.05.26. 22:09) Négerezés

Emeletes ágyak

2017.06.22. 22:43 Morgó Medve

Volna még néhány gondolatom az emeletes ágyakról, megosztanám olvasóimmal. Először a középiskolai kollégiumban aludtam emeletes ágyon. Nem volt rossz, cseppet sem féltem, hogy leesek. Egyrészt elég széles volt, kicsit be is mélyedt alattam, azonkívül ha leestem volna akkor sem túl magasról estem volna le. Alattam az alsó ágyon Szigeti Feri gitározgatott még egy keveset lefekvés előtt, csak úgy félmeztelenül, gatyában. Az a Szigeti Feri akivel ma is láttam riportot a TV-ben, a Karthago együttesben játszott amíg volt Karthago együttes. Feri másodéven kihullott a technikumból, szerintem jobban is járt, nehezen tudom elképzelni művezetőként valamelyik bányaüzem gépműhelyében. 

Egy ottani emeletes ágy felső szintjén ébredtem egyszer arra, hogy addig ismeretlen dalt hallok a hangszóróból, egy ismeretlen énekesnő énekelt valami rohanó időről. Először hallottam Koncz Zsuzsa slágerét, rögtön megéreztem, hogy új korszakhoz érkeztünk a könnyűzenében. És nem is tévedtem.

Aztán a következő találkozásom az emeletes ágyakkal a Budapest-Moszkva útvonalon közlekedő Tisza Expresszen történt 1971-ben, amikor Kazahsztánba utaztam építőtáborba. Itt már kicsit keskenyebbek voltak a fekvőhelyek, viszont volt minden felső ágyhoz egy hálószerűség amit rá lehetett szerelni az ágy szélére meg a plafonhoz. Ez lett volna hivatott megfogni az embert ha túlzottan ficánkol az elég keskeny emeleti ágyon. Akkor még olyan 75 kiló lehettem, talán meg is fogott volna. Nem emlékszem rá, hogy szükség lett volna rá. Ez a vonat nemzetközi volt, külföldiekkel, nyilván ezért volt ez a háló is. A sok nyámnyila külföldi miatt.

A következő találkozásom az emeletes ágyakkal már Ukrajnában Harkovban volt, itt szálltunk vonatra, hogy három és fél napi utazás után megérkezzünk egy kazahsztáni városkába, ahonnan még utaztunk tovább egy eldugott kis faluba. Mi magyarok ugyan csak 20-an voltunk, a szovjet cimborák hússzor ennyien, eloszlottunk vegyesen a fülkékben. Itt aztán megcsodálhattam a 3 szintes emeletes ágyakat is. A legfelső már olyan magasan volt, hogy elszörnyedtem. Meg is látszódhatott rajtam, mert nekem átadták a legalsó szinti ágyat. Mondjuk ennek is megvolt a hátránya, nappal mindig az én ágyamon ült mindenki. Bánta a fene, csak ne kelljen emeletre menni. Gondoljuk el, hogy ezek a vagonok össze vissza csapódtak amikor átmentek a váltókon.

Az ukrán fiúk viszont jól el voltak a legfelső szinten is. Természetesen nem volt háló, minek is lett volna? A szovjet ember először is nem esik le, ha meg leesik vállalja a leesés következményeit. Vagyis ha keze lába törik azt, ha nyakát szegi azt. De nem járatja le magát mindenféle biztonsági hálókkal.

Mikor még tanítottam időnként előadás közben elmondtam a hallgatóknak, hogy amikor a szovjet hűtőgép gyárakban magyar exportra kezdték szerelni a hűtőgépeket, új kábeleket hoztak ki a szalag mellé, 3 ereseket. Mint tudjuk a 3. vezeték az érintésvédelmet szolgálja, hogy ha meghibásodna a hűtőgép akkor se csapja agyon az áram a felhasználót. Ugyanez a hűtő belföldre szállítva 2 eres kábellel lett ellátva, nyilván a szovjet ember jobban bírja a 220 voltot. Vagy ha nem, akkor ezt mindenki tudomásul veszi és senki nem kiált 3 eres kábelért. Hát valahogy így van ez a 3 szintes ágyakkal is. Úgy tudom egyik kupéban sem esett le senki. Legalábbis nem hallottam róla. A visszaúton Moszkva felé már csak kétszintes ágyaink voltak, igaz itt már csak magyarok voltunk együtt, kezdődött a kirándulás. A szovjet testvérek meg szegények dolgoztak tovább a tehénistálókon. Nekünk azt mondták, hogy ez alatt a 2 hónap alatt megkeresnek annyit, hogy az egész tanévre elegendő. Mi vasárnaponként nem dolgoztunk, ők akkor is. Meg kell hagyni, kemény gyerekek voltak, két hónapon keresztül építkezésen dolgozni 40 C-ban, nem semmi. 

 

2 komment

Címkék: Egyebek

A bejegyzés trackback címe:

http://morgomedve.blog.hu/api/trackback/id/tr9312614783

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

vajgerpeti 2017.06.26. 12:41:12

Én 1973-ban üzemi gyakorlat ürügyén 18 hallgatóval és egy oktató kollégával (plusz én voltam a másik) tettünk egy 28 napos körutat Budapest- Kijev - Harkov -Leningrád (most már Szentpétervár) - Moszkva- Budapest úton, végig hálókocsival. Az első szakasz Kijevig 4 személyes hálókocsiban, majd onnan Harkovba szintén 4 személyes kupékban. A csúcs azonban a Harkov- Leningrád út volt: úgynevezett óbsij harmadosztályú kocsiban utaztunk. Ebben a négyszemélyes kupé rövidebb volt a szokásosnál, nem volt ajtaja, és a vele szemben lévő ablak alatt volt még két hosszirányú ágy emeletes formában. Egész éjszaka utaztunk így a két város között, így megspóroltuk a szállást. Ráadásul ez a vonat valahonnan öt napja jött már, így kellemes szagok uralkodtak benne, Harkov csak egy közbenső állomás volt.Amikor Leningrádba érkeztünk ott közölték velünk, hogy a 4 napos moszkvai tartózkodás nem lehetséges, mivel hiába volt lefoglalt szállásunk nincs hely. Ekkor volt a nyári Universiádé, és emiatt nem volt állítólag sehol szállás. Így három nappal tovább maradtunk észak Velencéjében, amit kellemes időben a fehér éjszakákat élvezve töltöttük. Mivel a visszaútra Moszkvából volt helyfoglalásunk oda kellett indulnunk. A Vörös Nyíl expresszel mentünk Moszkvába ami kellemes út volt: kétszemélyes fülkék, csodás tisztaság, bekészített tea, halk zene. Éjfélkor indultunk és reggel hatkor más a célállomáson voltunk. Ez csak egy helyen lassított, amikor a cár körme nevű kitérőhöz értünk. Mivel már csak egy éjszakát kellett Moszkvában tölteni a másnapi hazaindulásig, úgy gondoltuk egy éjszakát kibírunk az utcán csellengve is. Tévedtünk: 20 ember gyanús lett volna az utcán, ezért harkovi vezetőnk kerített egy szállást ahogy a művelt oroszok mondják: negyaleko. Metróval a végállomásig a nagy gyűrün túl 1 óra, majd egy óra még tovább trolibusszal. Ebben a tök üres 1000 személyes kollégiumban voltunk 30 német és hárommillió csótány társaságában egy éjszakát töltöttünk. Másnap irány a kijevi pályaudvar, majd haza. Viszont az akkor még józan kalauz nem engedett felszállni azzal, hogy a Harkovból indított moszkvai foglalás szerinte csak Kijevből érvényes mert ott van a csatlakozás. Végül az utolsó üvegeink egyikével meglágyítottuk a kalauz makacs ellenállását, és felszállhattunk, azzal a feltétellel, ha jön a 20 magyar Kijevben akkor mi leszállunk. Mivel onnan már nincs nagyon messze Budapest azt kis utat gyalog is megtesszük, mondtuk neki. Ezt már nehezen fogta fel, mivel a fél liter barack megtette hatását. Még jótékony cselekedetünk is volt: amikor a kalauzzal vívtuk csatánkat, egy fáradt hang szólt ki az ajtón: magyarok vagytok? Igenlő válaszunkra kiderült, hogy egy Mongóliából jött magyar geológus hallgató volt, aki már egy hete utazott hazafelé, és már az utolsó kenyérmorzsája,az utolsó üveg vodkája is elfogyott, így mentettük meg a szomj és éhhaláltól a mi készleteinkből. Nem tudott repülő jegyet kapni helyhiány miatt, így kényszerült a vonatra.
Egyébként csak Harkovban vittek be az egyetemi műhelybe, máshová nem kaptunk engedélyt, mivel nyugatinak minősítettek, és féltették a titkaikat. Mindenütt kimaradtunk a turista látványosságokból: Nem mehettünk fel az Auróra cirkálóra mert éppen felújítás volt, Moszkvában nem láthattuk meg a nagy fehér főnököt a mauzóleumban, mert elvitték garanciális javításra. Viszont a Kremlben láttuk a cár ágyút és a cár harangot, amelyek soha nem működtek a méreteik miatt.

Morgó Medve 2017.06.27. 07:54:14

@vajgerpeti: Kedves Cimborám, köszönöm, hogy kiegészítetted az írásaimat. Azért elég sok élményben volt nekünk részünk azokban az időkben. :)