Néhány napja írtam, hogy nyelvünk ezer sebből vérzik, ami nyilván túlzás, de bajok tényleg vannak ezen a téren. Például azt hallom a helyi televízió színházi tudósításából, hogy a színész azt mondja, "...a kutya meghalt". Vagy egy másik helyen azt olvasom, hogy ..." hódok százai halnak meg". És egy újabb a mai újságból: "A kenneljükben haltak éhen a gyönyörű agarak".
Itt vagy én vagyok lemaradva és időközben megváltoztak azok a szabályok amelyeket én ismertem, vagy pedig egyesek helytelenül használják az ide vágó kifejezéseket. Én úgy tudom meghalni csak az ember hal meg, az állat megdöglik, elpusztul, kimúlik. Esetleg jobblétre szenderül. Természetesen egy gazdi nem szívesen használná az első szót elpusztult kedvencére, én sem tenném, valószínűleg az elpusztult szót választanám. Vagy jobblétre szenderült. Vagy eltávozott körünkből, de semmiképpen nem mondanám, hogy meghalt. Úgy gondolom ezt a szót helyesebb az embereknek megtartani, bármennyire kedvenc is volt a kis barátunk, legyen az kutya vagy macska.
