Kicsit elmaradtam, de így szoktam, ha filmajánlat van. Addig nem írok amíg le nem fut, nehogy lemaradjon valaki is a filmről. Egyébként ez a legutóbbi film (Két nap, egy éjszaka) nekem nagyon tetszett. Sandra a végén egyik pillanatról a másikra egy depressziós fiatalasszonyból óriássá vált. Hát ez az amit ezekből a nyomogatós kütyükből nem lehet megtanulni.
Egyébként jövő héten is lesz jó film a V4 Mozi keretében, Jiri Menzel Oskar-díjas filmje a Szigorúan ellenőrzött vonatok. Örülök neki, megérdemli a figyelmet. Majd írok róla, talán hétfőn.
Most viszont röviden a szenvedéseimről írnék. Negyedik napja az éhhalál fenyeget. Elkezdtem egész komolyan fogyózni. A komolyság garanciája, hogy mérek és számolok. Kalóriákat. Így hogy számolom elég sok éhezéssel a napi 2000 körüli jön ki. Most látom csak mennyit ehettem meg amikor nem mértem és számoltam a kalóriákat. Pedig akkor is úgy gondoltam, hogy fogyókúrázok. Arról meg nem is beszélve amikor még csak nem is fogyóztam. Kész horror lehetett. Úgy hogy mérek, számolok, nagyon kevés szénhidrátot eszem és bízom a sikerben. A súlyomat megmérem időnként, de nem nagyon érdekel. Tudom ha kevesebb a bevitt kalória a szükségesnél akkor a szervezetem a tartalékaihoz fog nyúlni. Hát itt nyúlhat, van mihez. Hát ennyi az újság. Elköszönök, eszem valamit. Természetesen nem sokat és kenyér nélkül.
