Az alábbi képet Endre képei között találtam, ő az akinek az előadásán jártam hétfő délután. El is kértem tőle, illetve még csak most fogom, de gondolom nem lesz akadálya, hogy itt közreadjam.
A Logodi utcával kapcsolatban Galsai Pongrác írt le egy rövid kis történetet. Budán hazafelé tartván megállította egy fiatalasszony, akivel együtt volt egy 12 év körüli kislány is. Tanácstalanul nézelődtek, szemmel láthatólag egy utcát kerestek. Érthető módon megörültek az írónak, odamentek és megkérdezték, hogy nem tudja-e hogy merre van a Logodi utca? Galsai Pongrác szórakozottan körülnézett és közben Kosztolyányi Dezső verséből a Hajnali részegség című versből mormolta az orra alatt, hogy "Logodi hutca, hol lakom" és közben találgatott a körülötte lévő utcák között, hogy melyik is lehet az. Végül megadóan tárta szét a kezét, hogy sajnos ő sem tudja, majd folytatta az útját. Azért azt még hallotta amint a kislány megkérdezi a társát: "Te Éva, a bácsi tényleg nem tudja hol lakik?".
Galsai Pongrác egyébként a Nők lapja egyetlen férfi munkatársa volt. Egy időben rendszeresen elolvastam az anyósom által nekünk továbbadott elolvasott lapokat, különösen szerettem az ő írásait. Meg irigyeltem is, hogy annyi nő között dolgozhat. Én annak idején gimnáziumba szeretetem volna menni mert ott sok lány van, erre kikötöttem egy technikumban, ahol egyetlen lány sem volt, tanárnő is csak egyedül az orosztanárnő. Ilyen az élet. De azért nem bántam meg.
Na elköszönök, az a mai írás csak ennyire sikeredett. Egyébként a Vasembert nem néztem meg, 147 perces filmeket, amelyek 22.35-kör kezdődik nem néz meg az ember. Felvettem, majd megnézem a hétvégén. Szerintem nem lehetett rossz. Majd elmondom hogy tetszett.