A minap hivatkoztam az Árkus József által szerkesztett Parabola című műsorra a televízióban. Árkus Józsefnek jó humora volt, ez meglátszott a műsor szerkesztésén is. Sajnos már régóta nincs köztünk.
Egyébként a Parabola volt az a műsor amelyben megengedték hiányosan öltözött hölgyek bemutatását is. Azért nagy vircsaftról nem lehetett szó, nyilván meg kellett felelni az akkori szokásoknak, vagyis - ahogy Virág elvtárs mondta Gogolák elvtársnőnek Bacsó Péter kiváló filmjében a Tanúban, látva annak "rövid" szoknyáját - hogy hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának. Egy-egy monokinis hölgyet azért be lehetett mutatni, a szilveszteri kiadásban lekerülhetett az alsó rész is.
Ebben hallottam, hogy Kádár elvtárs megszemlélte a budapesti metrót, amihez neki is igénybe kellett vennie a mozgólépcsőt. Árkus mindezt úgy kommentálta, hogy nyilván a pesti polgár rémülten szemlélte a zsúfolt mozgólépcsőn utazó Kádár Jánost - miközben eszébe jutottak a rádióból és tévéből folyamatosan hallott nehézségeink - arra gondolt, hogy te úristen, már itt tartunk? Hát már Kádár elvtárs is?
Mindez egy néhány nappal ezelőtti esettel kapcsolatban jutott eszembe, ugyanis a Miniszterelnök Úr egy 10 percre beugrott egy szakrendelésre a kórházigazgató és egy kormányőr kíséretében.
