HTML

Morgómedve

Friss topikok

  • Morgó Medve: @Kiscsillag2017: Örülök a jó híreknek, köszönöm szépen. Bizonyára sokan fognak még örülni ha a főo... (2017.07.25. 17:04) Emlékezés Dr. Anóka Izabellára
  • Morgó Medve: @vajgerpeti: Kedves Cimborám, köszönöm, hogy kiegészítetted az írásaimat. Azért elég sok élményben... (2017.06.27. 07:54) Emeletes ágyak
  • Morgó Medve: Köszönöm szépen. Az ember nem is gondolná, hogy az ország első számú úttörőtáborában ilyen snassz ... (2017.06.20. 20:43) Nyomasztó élmények 2.
  • Morgó Medve: @exbikfic: Érdekes, nekem is van ugyanott, a legnagyobb lakossági banknál kártyám és még be sem fe... (2017.06.12. 22:47) Reggeli pánik, azt hittem elveszett, de nem...
  • Morgó Medve: @lordjim: Ma már valóban nagy értéknek számít. :) (2017.05.26. 22:09) Négerezés

Mályi lerendezve

2017.09.24. 06:28 Morgó Medve

A múlt hét végén elzártam a vizet Mályiban, még jó idő volt, nem kellett kapkodnom, előtte olvasgattam néhány órát majd délután nekiálltam. Így jó vizet leereszteni a bojlerből, hogy az ember olvasgat közben a napon, nem pedig ott áll kabátban felette, aztán mikor lefolyik akkor mászik le az aknába leereszteni a csövekben lévő a vizet. Na ezt utálom nagyon, a nyílás nagysága még csak elmenne, de állni azon a vaslétrán amíg ki nem csurog az utolsó csepp víz is elég kényelmetlen. Meg hát az ember ha nem vigyáz akkor a derekával ledörgöli az összes koszt ami az aknanyíláson van. Márpedig az én termetemmel akárhogy is vigyáz az ember ezt nem lehet elkerülni. Summa summarum, jó, hogy túl vagyok rajta. Ami ér valamit az hazahoztam, a teraszról bepakoltam mindent és lezártam. A fűnyírómat végül is nem kellett javíttatnom, kibírta ezt a szezont is, simán le tudtam vágni vele a füvet. Ezzel a vízleeresztéssel tényleg véget ért a Mályi szezon. Hogy jövőre mi lesz nem tudom.

Végül is jó nyár volt ez is, igaz eleinte döcögősen indult, elég keveset tudtam kint lenni, de aztán volt nagyjából 5-6 hetem amikor nyugalom volt. Ezalatt elolvastam néhány könyvet, bár nem annyit mint szerettem volna. Úgy gondoltam írok is majd mindről de ez nem jött be. Elég kevés időt töltöttem gép mellett, abba meg sajnos nem fért bele. Nem is nagy baj, végül is nem egy könyves blog ez.  

Nyáron úgy gondoltam ha bejövök a városba megreformálom az életem, kevesebb televízió és internet kell és több olvasás. Hát ez sajnos nehezen fog menni. Nagyon megszoktam mindkettőt, de azért majd próbálkozom. Az előbbivel már vannak sikereim, egyre több beszélgetős műsorról mondok le. Rájöttem, hogy ugyanaz a 10 ember megy mindenhová, ugyanazt mondják mindenhol, tényleg nem érdemes rájuk sok időt pazarolni. Engem érdeklő filmek nagyon ritkán vannak, néha mikor nagy bennem a "vákuum" egy egy film után próbálkozom (mint tegnap este is a Porcelánhold című amerikai filmmel) ezek kicsit elvadítanak egy időre az ilyesmitől, ilyenkor mindig jönnek a videó kazetták. Az idősebb kornak is vannak előnyei, mire véget érek az egyik kedvenc sorozatommal a Csengetett Mylord?-al már kezdhetem is elölről. Egyszer elkezdtem olvasni egy könyvet, már a felénél jártam amikor rájöttem, hogy ezt én már olvastam. Mondjuk rettenetesen unalmas könyv volt, úgy hogy nem is csodálom. Ekkor gondoltam arra, hogy elég lenne 20 könyvet megtartani és azokat időnként újraolvasni. Persze azért a helyzet nem ennyire rossz, a napokban gondoltam egy nagyot, elővettem néhány üres lapot és levezettem néhány nehezebb dolgot a korábbi előadásaimból, 6 év után csak egyszer kellett megállnom és kicsit gondolkoznom. Talán még nem akkora a baj. 

Úgy hogy a nyárnak tényleg vége, jön az ősz meg a tél amit nem szeretek, de vigasztaló, hogy utána megint a tavasz meg a nyár jön. De jó lesz. 

 

Szólj hozzá!

Címkék: Mályi

Tiszteletbeli doktor, tiszteletbeli polgár, címzetes egyetemi oktató

2017.09.19. 20:07 Morgó Medve

Érdekes, hogy még újságírók is milyen tájékozatlanok az egyetemi dolgokban. Ami nem róható fel, mivel egyre inkább rájövök, hogy ha az ember elvégez egy egyetemet, átveszi a diplomát, munkát vállal és a továbbiakban nem sokat tud az egyetemekről, az ottani szokásokról. Ami teljesen érthető. Ezért jó ha vannak emberek akik belülről ismerik ezt a világot és vállalkoznak arra, hogy elmondják gondoltaikat ezzel kapcsolatban. Mint például most én is.

Azért elég sok csacskaság hangzik el például a televízióban is, mint például néhány napja az egyik újságíró mondta, hogy az egyetemek azért adományoznak díszdoktori (tiszteletbeli doktori) címeket, mert nem egyetemen dolgozó, arra érdemes személyiségeket, szakembereket így próbálnak megnyerni az együttműködésre.

Gyorsan leírom, hogy erre a címzetes cím szolgál. Nálunk is sokan oktatnak meghívott oktatóként olyanok, akik az iparban dolgoznak, ott megbecsülést, netán tudományos fokozatot szereztek. Őket tünteti ki az egyetem a címzetes címmel. Így lesznek a címzetes egyetemi tanárok, címzetes egyetemi docensek. Ez a szóban forgó személyeknek is megtiszteltetés meg az egyetemnek is. Most nagyon nem akarok belemenni a dologba, de nagyon jó dolog ha az egyetemi ifjúság olyan emberektől is tanulhat, akik a gyakorlatban művelik az oktatott területet.

A díszdoktori (tiszteletbeli doktori) cím az más. Eredetileg olyan emberek kapták, akik valamilyen tudomány területen nagyot alkottak, így természetesen rendelkeztek doktori fokozattal is. És többnyire idősebb emberek voltak, a pályájuk vége felé. Sokan megkapták egyetemi professzorok is. Korábban írtam már erről, itt elolvasható.

Úgy emlékszem ez a gyakorlat akkor tört meg amikor 1967 szeptemberében hazánkba látogatott Mohammad Reza Pahlavi iráni sah, aki magával hozta a feleségét is. Emlékszem, a sah nem nagyon érdekelt bennünket, a felségét nézegettük, igen csinos, vonzó asszony volt. Na őt választotta az ELTE díszdoktorának. Meg talán a feleséget is, de ez nem biztos. Ő volt az első politikus emlékezetem szerint, viszont ezután ismét a tudomány emberei kapták sokáig ezt a megtiszteltetést.

Egyszer évek múltán egy társaságba kerültem egy vezető pártemberrel akiknek időnként lehetőségük volt igazán magas poszton lévő pártvezetőkkel is találkozni. Tőle tudom, hogy megkérdeztek egy ilyen előadót az előadás után, hogy miért kellett a saht díszdoktorrá avatni? Mert őket még mindenütt díszdoktorrá avatták - volt a lakonikus válasz. Gondolom a dolog a Duna parti akkori Fehér házban dőlt el. Nem kizárt, hogy ugyanakkor az olaj is szóba került.

Visszatérve a díszdoktorságra, ez tényleg egy nagyon jelentős tudományos elismerés, bár újabban közéleti tevékenységért is megkapható. Göncz Árpád páldául Oxfordban tiszteletbeli doktor.

Nem esett még szó az egyetem díszpolgáráról, vagy tiszteletbeli polgáráról. Megmondom őszintén én ilyenről még nem hallottam. De ha van egyetemi polgár, akkor van egyetemi tiszteletbeli polgár is. Tudnék még írni ezekről a dolgokról de nem szükséges, a lényeget leírtam.

 

Szólj hozzá!

Címkék: Egyetem

Lecsó és fröccs

2017.09.15. 05:18 Morgó Medve

Nemrégiben keseregtem itt arról, hogy 300 forintos paradicsomból nincs szívem lecsót főzni. Meg arról is, hogy néhány éve nem igazán kívánom a fröccsöt. Örömmel jelentem, hogy elkészült végre a lecsó sok sok paradicsommal. Ráadásul nem is nehéz szívvel használtam fel a sok paradicsomot, ugyanis egyszerűen elkezdtek romlani, nem is volt más lehetőségem, ha nem akartam őket kidobni. De kezdem az elején.

Beszereztem egy csomó paradicsomot. Ennek egy része a toka szalonna mellé lett megvéve, egy másik része pedig a lecsóba. Sajnos viszont mostanában eléggé elfoglalt vagyok, így aztán a lecsókészítés időpontja egyre távolabbra tolódott. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a paradicsomaim itt is meg ott is kezdenek megromlani. Két eset volt lehetséges, vagy kidobom az egészet, vagy pedig kivágom a selejtes részeket, a többiből meg csinálok lecsót. Természetesen ezt a megoldást választottam. Hát most tényleg bőven volt paradicsom a paprika mellett. Finom is volt.

A fröccsel meg az a helyzet, hogy úgy döntöttem nem azon kell hezitálni, hogy akarok-e fröccsöt inni, hanem ki kell nyitni a boros üveget, tölteni kell egy kevés bort egy nagyobb pohárba, aztán feltölteni a poharat frissen kinyitott ásványvízzel és meg kell inni. Így is csináltam és ízlett. Annyira, hogy egy hete már a zéró kólám mellett már a fröccs is gyakrabban szerepel ebédjeimnél, vacsoráimnál.    

Szólj hozzá!

Címkék: Evés-ivás

Bányász emlékhelyek meglátogatása

2017.09.10. 09:47 Morgó Medve

Tegnap írtam arról, hogy csütörtökön autóbuszos kiránduláson vettem részt, ahol megálltunk néhány helyen, hogy koszorúkat, illetve virágot helyezzünk el azokon az emlékhelyeken, amelyekhez a borsodi bányászkodás kötődik, vagy emléktábla található a balesetben elhunyt bányászok neveivel.

Tegnap óta sikerült néhány képet beszereznem, ezeket itt megnézhetjük:

koszoruzas_m3.jpg

Az emléktábla az egykori Szénbányászati Tröszt épületén. A fiatalok bányász és kohász egyetemi hallgatók egyenruháikban, bal szélén pedig a vezetőjük áll, aki az egyetem egyik tanszékvezető docense. A másik 3 idősebb úr a nyugdíjas baráti társaság vezetői.

koszoruzas_m2.jpg

 

koszoruzas_s2.jpg

A sajószentpéteri emlékhelyen.

 

koszoruzas_k.jpg

A kazincbarcikai emlékműnél. Ezt egy kicsit nagyobbra hagytam, hogy a szobor jobban legyen látható.

koszoruzas_k1.jpg

 

koszoruzas_rb.jpg

Rudabányával zártuk a sort. Lyukóbányáról és Ormosbányáról sajnos nincs képem. 

Szólj hozzá!

Címkék: Bányász ünnepek

Már jobb hangulatban

2017.09.09. 17:49 Morgó Medve

Úgy tűnik elmúlt az átmeneti depresszióm. Az az igazság, hogy ennek jelei még aznap este mutatkoztak, főleg azután, hogy a  Vegetával feljavított húslevesemből megvacsoráztam. Mivel terápiás eljárásról volt szó, bőven tettem a tányérba a húsból is. Siketült találnom hozzá egy üveg egészen friss tormát is. Aztán, hogy tovább javuljon az állapotom rendet raktam magam körül, ez is jó hatással volt rám. A másnapi buszos kirándulás a nyugdíjas borsodi bányászokkal és kohászokkal szintén jó irányba befolyásolta az állapotomat. Különösen a kirándulás végállomásán Rudabányán elfogyasztott kemencében sült füstölt csülök párolt savanyú káposztával, amit bőven körítettek még főtt babbal is. Érdekes párosítás, mintha a gasztronómiai útkereső fokozni akarná a bab egyébként sem elhanyagolható hatását emésztő rendszerünkre. Mindenestre tényleg érdekes megoldás, lehet, hogy egyszer én is kipróbálom majd. 

Egyébként az autóbuszos túra célja az volt, hogy felkeressünk néhány bányász emlékhelyet és virágot helyezzünk el a környékbeli bányákban balesetben elhunyt bányászok emlékére. Miskolcon kezdtük, itt koszorút helyeztünk el a Szénbányászati Tröszt volt épületén lévő emléktáblánál, majd ezután  Kimentünk Lyukóbányára, amely egy időben az ország legnagyobb földalatti bányaüzeme volt. Évente egy millió tonna szenet adott az országnak. Itt meghallgattuk egyik társunk rövid előadását, megettük a vendéglátó kollégák pogácsáit, az innivalókat sem kíméltük. A hallgatóktól hallottam (ők is voltak velünk) hogy előző éjszaka valami italos esemény volt, úgy hogy fogyott az ásványvíz is.

Ezt követően Sajószentpéteren álltunk meg, itt is lehelyeztük virágainkat. A következő állomás Kazincbarcika, majd Ormosbánya volt. Az utolsó állomás volt Rudabánya. Na itt fogyasztottuk el a fentebb említett csülköt, káposztával és babbal.

Máskor ilyenkor Selmecbányán vagyok, idén ez kimaradt. De azért gondoltam a hallgatóinkra meg az oktató kollégákra, meg mindenkire, mert ilyenkor nagyon sok ismerősöm van ott. Ambivalens érzéseim vannak, jó is lenne ott lenni, de azért itthon lenni sem rossz. Kicsit fájnak a térdeim, valahogy nem hiányzik az a sok menés hegynek fel, völgynek le. Én nagyjából 18 éve járok Selmecbányára így szeptember elején egy busznyi hallgatóval meg néhány oktatóval, ez a második amit kihagyok. Jövőre feltétlenül elmegyek.

Mostanra elromlott az idő, ha holnap sütne a nap lerendezném Mályit. Úgy értem elzárom és leeresztem a vizet. Aztán amíg ürül a rendszer olvasok egy kis Örkényt. A Lágerek népét. Jó, könyv, ajánlom mindenkinek.

 

Szólj hozzá!

Címkék: Bányász ünnepek

Átmeneti depresszió

2017.09.06. 18:04 Morgó Medve

Kicsit elmaradtam megint, elnézést kérek. Az az igazság, hogy enyhén depressziós hangulatban vagyok, nekem ez átmeneti, el fog múlni, de ma határozottan nem volt kedvem semmihez. Pedig lehetett volna ez egy jó nap is, végre nem kellett mennem sehová, különösebb kiemelt feladataim sem voltak, mégis csak tengtem lengtem.

Tegnap vettem húsos csontot meg húst, hogy csinálok egy jó húslevest, már elég régóta vágyom rá. Már tegnap elterveztem, hogy korán reggel felteszem főni, aztán délig hadd főjön. Tegnap még fel voltam dobódva, reggelre ez elmúlt, de úgy gondoltam a húslevesről nem mondok le. Nagyon lassú tűzön főztem, de még 3 óra múltán is igen vízíze volt. Nem akartam beledobni ételízesítőt, gondoltam ha már én főzöm akkor legyenek benne természetes dolgok, de a végén csak tettem bele. Feljavította, de úgy érzem már nem az igazi. 

Ez a rossz idő is túl gyorsan jött nekem, lehet, hogy ettől fájnak jobban a térdeim. Márpedig ha az embernek fájdalmai vannak akkor kerüli a járkálást (még a lakásban is) így aztán fekszik és vagy olvas vagy videót néz, de ez meg idegesíti mert tudja, hogy azért ezt nem engedheti meg magának, volnának feladatok a lakásban is meg a számítógépen is. Nem beszélve arról, hogy ha már nem úszik vagy fut az ember akkor legalább ne lustálkodjon. 

A számítógépem is néhány napja vacakol, naponta egyszer vagy kétszer kikapcsol és újraindul magától. Valamiféle hibaüzenetet küld, hogy a Windows hibákat talált bla-bla-bla és újra fog indulni. Délelőtt így kapcsolt ki, most meg hogy bekapcsoltam még nem állt össze a rendszer és már indult is újra. Azért ez nem jó jel, nagy valószínűséggel alaplap hiba lesz, viszont nekem semmi kedvem a fájlokat menteni arra az esetre ha egyszer nem indulna el többet. Persze tudom, hogy a merevlemezen megmaradnak az állományok de egy új gép esetén elég macerás az átpakolás. Nem beszélve arról, hogy új gépet sincs kedvem venni.

Szóval summa summarum a mai nap tényleg elég nyomasztó, talán holnap már jobb lábbal ébredek majd. Ezt meg fogadjuk el annak ami, egy rossz hangulatú írásnak mely egy depressziós napon fogant. Csak azért írtam mert régen írtam utoljára, már illett jelentkezni. De jönnek még itt szebb napok is jobb hangulatú írásokkal.

Szólj hozzá!

Címkék: Egyebek

Megkerültem

2017.09.01. 06:54 Morgó Medve

Egy kicsit elmaradtam, de most már itt vagyok. Egyelőre csak rövid híradással, de lassan írok valami tartalmasabb dologról is. Megvoltak a Bányásznapok, kedden a falumban voltam, nagyon jó volt, azért jó dolog ha az embernek van hová hazajárni, tegnap meg Tatabányán voltam. Itt meg azért volt jó mert nagyon sok olyan emberrel találkoztam akikkel szintén jó viszonyban vagyok, némelyikükkel barátságban. Nagyra értékelik azt a munkát amit rendszeresen végzek szakmai közösségünk érdekében és ezt ilyenkor éreztetik is. Azt szoktam mondani ilyenkor töltődöm fel mint egy akkumulátor.

Az egyik volt hallgatómtól kaptam bányász jelvényeket is az egyenruhámra, egészen meghatódtam mikor csendben átadta, nem is fogadott el érte semmit. Csak emlékeztetek rá, hogy legutóbb a mosógép leszedte, ilyet pedig nem könnyű szerezni. Most is hiányoztak az egyenruhámról. 

A falumban az ünnepség utáni pohárköszöntőt is én mondtam, azt mondják jó volt. Sőt nagyon jó volt. Érdekes dolog ez, előtte teleírtam egy csomó lapot, sokféle verzió készült, egyikkel sem voltam elégedett, azért egyet csak véglegesnek nyilvánítottam, azt vettem kézbe de aztán végül is fejből mondtam el az egészet. Volt 2 -3 mondatom amivel indítani akartam a felolvasás előtt, aztán ez a 2-3 mondta valamint a hely szelleme és az ott ülők olyan inspirációt adtak, hogy bár mindvégig a kezemben volt, bele sem néztem. Igaz, nem is arról beszéltem ami le volt írva. 

Mindkét helyen jól tartottak, igaz nem tudtam sokat enni. Nem tudom mi van velem, néha rengeteg belém fér, aztán időnként meg teljesen elegendő egy normális ember porciója. Kedden kaptunk 2 szelet húst párolt káposztával, rizzsel meg krumplival, meg 2 szelet süteményt, tegnap meg állófogadás volt rengeteg ennivalóval, itt is megettem 2 szelet rántott hús szerűséget (szerintem csirkemell volt sajttal és sonkával töltve) kevés rizzsel meg 2 mini töltött káposztát kevéske szálas káposztával. Ja igen, meg 3 darab fasírt golyócskát, hát ezek szóra sem érdemesek. Egy üveg sörrel küzdöttem, egy picit kénytelen voltam otthagyni. Pedig jó hideg volt. Úgy hogy tegnap végképp nem voltam megelégedve magammal, nagyon sok minden volt amit meg sem kóstoltam, pedig megtehettem volna, volt elegendő még a végén is.

Ma nagy szakestély van Tatabányán, hívtak maradjak, de már nem mertem bevállalni a hazajövetelt vonattal. Egyébként ők azok akik mindig kitalálnak valamit, mindig van valami jó ötletük. Lelkes csapat, igen szeretem őket.

Jön a hétvége, kicsit visszafogom magam. Bár az öltönyömben kényelmesen éreztem magam, jól éltem ezen a héten, törlesztenem kell. 

Szólj hozzá!

Címkék: Ünnepek

Pontatlanság

2017.08.28. 20:06 Morgó Medve

Hallom a hírekben, hogy egy kisfiú családja, akinek amputálták a végtagjait, lakást kapott. Az első gondolatom az elszörnyedés, hogy szegény kisfiú, ő is "kocka" ember lett mint az egyik szovjet novella nagy honvédő háborús hőse, aztán látom, hogy hálaistennek a kisfiú karjai megmaradtak, azzal hajtotta a kerekes székét. Minimum pontatlansággal állunk szemben, hiszen a karok is az ember végtagjai, nem csak a lábak. 

Szólj hozzá!

Jó film volt ez a tegnapi film

2017.08.28. 13:34 Morgó Medve

Örülök, hogy ajánlottam a tegnapi filmet. Még nem volt meg nekem videókazettán, így tegnap beállítottam felvételre a videót és gondoltam egy kicsit belenézek. Ottragadtam végig. Természetesen tudtam mi lesz a vége, ennek ellenére élveztem. Úgy gondolom hogy a bébiszittert játszó színásznő fantasztikusan tehetséges és kiválóan alakította a szerepét. De a többiek sem nagyon maradtak le, beleértve Salamont és Emmát is. Jó volt a történet, izgalmas, jó volt a zene és az operatőri munka, és természetesen a rendező is tudta mit akar. Mondjuk a beszélgetést utána már nem hallgattam meg és ebben már az elején biztos voltam.

Egyébként behoztam Mályiból a videómat, kikapcsoltam a hűtőt, ha kimegyek már csak reggeltől estig leszek kint, ahhoz meg elég a hűtőtáska. A sündisznó változatlanul a magáénak tekinti a teraszomat, idén már nem  veszem fel vele a harcot, de jövőre megpróbálom jelezni neki, hogy a terasz már foglalt. 

Jönnek a bányásznapi ünnepségek, elég sok meghívásom van, kettőnek fogok tudni eleget tenni. Egyik a falumban lesz, a másik pedig Tatabányán a  Központi Bányásznap. Az egyenruhámat kitisztíttattam, szépen megcsinálták de sajnos a mosásban a vállamról eltűnt két bányász jelvényem, itt Miskolcon nem tudtam pótolni. Még jó, hogy mindkét oldalon hiányzik, így kevésbé feltűnő. Nehéz dolog ez, nehéz beszerezni, legutóbb is 2 darabot sikerült egyik hallgatótól keríteni, ő Szlovákiában vette, Selmecen. Ha lemennek a bányásznapok kerítek valahonnan néhányat. Elkészült a lecsó de lux is, majd megírom milyen volt, most viszont elköszönök egy időre.

Szólj hozzá!

Címkék: Filmek

Filmajánlat (A kéz, amely a bölcsőt ringatja)

2017.08.25. 20:05 Morgó Medve

A film amit ezúttal ajánlok vasárnap este lesz 21.05-kor az m2-es (Petőfi) csatornán. A címe, A kéz, amely a bölcsőt ringatja. Ott ugyan filmklub programként van hirdetve, nekem azért mások az elképzeléseim milyen filmek valók a filmklubokba, de most nem ez a lényeg, a film tényleg egy izgalmas, jól megcsinált film. 

Arról szól, hogy egy nőgyógyász - mondjuk így - nem korrektül viszonyul a nőbetegeihez, az egyik feljelenti, hozzá csatlakoznak mások is. Az orvos öngyilkos lesz, várandós felesége elveszíti gyermekét, ugyanakkor az otthonát is. Úgy dönt, hogy elveszi mástól amit ő elveszített...

Nem írom tovább, nem akarom lelőni a történetet, de mindenképpen figyelemre méltó, végig izgalmas film. Tudom ajánlani mindenkinek. Még elolvashatjuk, hogy mit ír a Port a filmről, bár ki tudja, lehet, hogy nem kellene. Inkább higgyenek nekem a kedves olvasók.

http://port.hu/adatlap/film/tv/the-the-hand-that-rocks-the-cradle/event-tv-71456733/movie-7800

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: Filmek