Nagyon szeretem Törőcsik Marit. Szeretem, mert annak ellenére, hogy nagyon tehetséges és tényleg nagy színésznő ezt kellő szerénységgel tudta és tudja viselni. Pedig gondolom őt is ostromolták a mai divatos lapok szerkesztői, hogy bepillanthassanak magánéletének titkaiba de mindig ellent tudott állni. Tette ezt annak ellenére, hogy tudta ez együtt járhat azzal is, hogy esetleg elfelejtik az emberek. Ami persze előfordulhat másokkal, de nem Törőcsik Marival. Életművével oly mélyen beírta magát a magyar filmtörténetbe, hogy ezen mindenféle lapocskákban való megjelenés vagy nem megjelenés nem sokat változtat.
Én őt életemben először a Kölyök című filmvígjátékban láttam. Egy bájos fiatal lányt játszott aki valamelyik nagy szocialista építkezésünkön dolgozott - talán Dunaújvárosban - és közben mindenféle vidám dolgok estek meg vele. Nem volt nagy szerep, de főszerep volt, és azt amit elvártak tőle - a cserfes mindenbe belekotyogó, beleavatkozó bájos csitrit - kiválóan teljesítette. Arra is emlékszem, hogy a TV-ben láttam, és nem is a miénkben. Nem volt akkor a faluban még talán egy TV sem. A bánya vásárolt egyet, amit aztán kint a VII-es aknán valami kultúrterem félében helyeztek el és bárki kimehetett megnézni. Én is ide mentem ki egy szombat este, és elbűvölve néztem azt amit idáig csak moziban láttam. Emlékszem sokáig vizsgáltam a vezetéket ami a konnektorból ment a TV-hez, és el nem tudtam képzelni, hogy mennek ezen keresztül az emberek. Aztán életemben többször is megnéztem ezt a filmet, utoljára néhány éve adták a közszolgálati TV-n.
Az igazán nagy szerepe azért a Körhintában volt. Három jelenet a filmből számomra máig felejthetetlen. Az egyik, amikor szerelmével - Mátéval - felülnek a körhintára és játszadozva, egymással incselkedve élvezik a forgást és egymás közelségét. És ez a boldogság mindaddig tart amíg lenézve meg nem látja apját az apja által kiszemelt jövendőbelivel. Akit ugyan Mari nem szeretett, viszont módos gazda volt, az ő földjével már egész kis gazdaságot lehetett volna összehozni, ami aztán talán picit több pénzt hozott volna mint ez a küszködés egyedül ezen a pár parcellán. De hát ez a bolond lány megbolondult, nem akarja a módos legényt, hanem ebbe a "kódis" Mátéba szerelmes. A hintáról lenézve ezt látja apja zord tekintetében, és el is komorul nyomban a tekintete, vége a boldogságnak, a játékos hintázásnak, a nevetésnek, innen már csak azt az időt tolná minél messzebbre amikor le kell majd szállni a körhintáról és apja elé kell állnia. Erről a pár percről egy videót is megnézhetünk ha ide kattintunk majd pedig a lejátszást jelző nyílra.
Aztán felejthetetlen a tánc jelenet is, a film talán legnagyobb jelenete amikor egy lakodalomban Máté felkéri a lányt és senkinek oda nem adva csak táncoltatja, dacolva az egész világgal, annak ellenére is, hogy tudta, ez a tánc óhatatlanul verekedéssel és bicskázással ér véget majd.
A harmadik jelenet, amikor Kiss Manyival, - a filmbeli anyjával - kukoricát morzsolnak a konyhában mintegy elfogadva, hogy a férfiak döntsenek sorsukról, hogy nekik abba nem sok beleszólásuk van. De az egész film, minden kockája remekmű, és ezt elsősorban Törőcsik Marinak köszönhető, aki - mint hallom - súlyos betegen az intenzív osztályon fekszik. Kívánom gyógyuljon meg minél előbb, és még sokáig élvezhessük színészi játékát és továbbra is felnézhessünk rá, mint olyan emberre aki a hírességet is kellő szerénységgel tudja viselni.
