Mint mindig, most is késve olvasom az Észak-Magyarországot. A csütörtöki számban az olvasói levelek között fedeztem fel Deme Dezső bácsi levelét, aki már akkor is meglett korú ember volt mikor én még a padokat koptattam, nem a katedrát. Mindenek előtt örömmel konstatáltam, hogy…