HTML

Morgómedve

Friss topikok

  • Gyula Turcsán: Pötyi az anyukája révén az unokatestvérem volt! Nem volt könnyű élete, de örülök, hogy a gyerekek ... (2023.03.13. 19:46) Emlékezés Dr. Anóka Izabellára
  • FlashFWD: és még egyszer: info. :) késő van, na! (2021.02.01. 23:19) Summa summarum vagy Szumma szummárum?
  • Morgó Medve: @g.dani: Kedves Galya, szép kis kalamajkát okozott Magánál ez a generátoros üzem. Úgy látom azért ... (2019.01.03. 09:11) Morgolódás porszívó teljesítmény ügyben
  • exbikfic: @Morgó Medve: Köszönöm, igyekszem, bár most már jó ideje éppen a kedvetlenség szakaszában vagyok. ... (2018.11.30. 21:35) Egy blog vége
  • Morgó Medve: @vajgerpeti: Én már cimbora elég sokszor kapcsolom ki a magam képcsöves televízióját. A beszélgeté... (2018.11.18. 17:58) A LED projekt vége

Céllövészet

2012.01.16. 14:02 Morgó Medve

Annak köszönhetően, hogy a katonaságnál jó lövő voltam sikerült még egyszer a figyelem középpontjába kerülnöm. Ez már leszerelés után az egyetemen történt, nem sokkal a tanévkezdés után.

Az egyetemen akkoriban létezett egy "Honvédelmi ismeretek" elnevezésű tárgy aminek keretében azok számára oktattak katonai ismereteket akik nem voltak egyetem előtt katonák. Értelemszerűen nekünk felmentésünk volt, jól is nézett volna ki ha nekünk is  járni kellett volna. Tehát akkor a amikor az évfolyamnak éppen előadás volt nekünk volt 2 óra szabad időnk.

Aztán volt számukra lövészet is az egyetem melletti kis lőtéren, ahol úgynevezett kispuskával  történtek a lövészetek. Ezek akkor már sportpuskák voltak, kimondottan a célzás tanítására és versenyekhez voltak használatosak. Sok beszédnek sok az alja, lényeg hogy bár nekem nem kellett lövészetre mennem én is elmentem egy kis lövöldözés kedvéért. A célzástanulás végén mindig volt levezetésképpen egy úgynevezett párbaj. Ez abból állt, hogy lehasalt 2 csoportnyi fiatalember, egyenként 5 vagy 10 fővel - már nem emlékszem pontosan - és le kellett lőniük a saját bukó alakjaikat. Azért hívták ezeket a célokat bukó alakoknak mert ha eltalálta egy lövedék valamelyiket csilingelő hang kíséretében lebukott. Tehát mindkét csoportnak volt néhány bukó alakja, azokat kellett eltalálni. Az a csapat győzött amelyik hamarább végzett a sajátjaival.  Itt már senki nem nézte kik szállnak be a csapatokba, nem is vérre ment a dolog, mindkét csapatban voltak katonaviseltek is.

Hogy, hogy nem, nekem nagyon bejött ez a lövészet. A nézők hamar észrevették, hogy míg a többiek összevissza lődöznek de soha nem találnak, van egyvalaki akire érdemes odafigyelni mert ha az lő, talál is. Ez voltam  én. A mögöttem hallható hangokból érzékeltem, hogy most már mindenki engem néz, nekem drukkol. Innentől kezdve még nagyobb felelősséget éreztem, valahogy jó lett volna ha nem szakadna meg ez a folyamat hogy egy lövés, egy találat. És nem szakadt meg. Mind a 10 bukó alakot úgy szedtem le, hogy egyszer sem hibáztam el. Igaz, nagyon oda is figyeltem, nem kapkodtam, jól beszorítottam a fegyver tusát a vállamhoz.

Aztán mikor végeztem úgy álltam fel mintha mi sem lenne természetesebb, mint hogy mindet leszedtem sorban egymás után. Persze belül dagadt a keblem a büszkeségtől. Mind a 19 évemmel élveztem a sikert. Aztán hívtak az egyetemi lövész klubba, el is mentem vagy kétszer de a tanulás miatt abbahagytam. A 15 fős tanulókörben 5 évismétlő társam volt, mint az öt matek miatt ismételt, hát meg voltunk félelmítve rendesen, tanultunk mint a kisangyal. Soha nem mentem ki többé a lőtérre, de azért még ma is jól esik visszaemlékezni erre a lövészetre.

8 komment

Címkék: Egyetem Történetek

A bejegyzés trackback címe:

https://morgomedve.blog.hu/api/trackback/id/tr935182174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vajgerpeti 2012.01.16. 16:40:26

Hát ez érdekes.Mivel nyájas olvasóink tudják én 3 évvel korábban kerültem az NME-re, mint Öreg Morgómedve barátom és harcostársam, de nekem ilyen tantárgyam nem volt 1964-ben. Ráadásul én nem voltam katona sem mert érettségi után azonnal bejutottam az egyetemre, de akkor az volt a szabály, hogy majd végzés után. Közben megváltozott a törvény, hogy felvétel előtt. Így végzés után pedig már nem hívtak be, hála V-el kezdődő nevemre. Mindig a névsor elején lévőket hívogatták, hogy kell 30 gépészmérnök és ezt az ABC elejéről hívták be. Aki ezen felül volt azt hazaküldték.De minden végzettséget be kellett jelenteni a hadkiegészítő parancsnokságnál: másoddiploma, nyelvvizsga stb. Viszont megváltást kellett fizetnem, 36 hónapig minden jövedelmemből -fizetés, KK munkák, jutalom- 12 % honvédelmi adót kellett fizetnem. Volt olyan, amire nagyon emlékszem, hogy egy külső megbízásból kapott összegből a tanársegédi nettó fizetésem háromszorosát vonták le. Ne kapjanak a szívükhöz, ez az összeg alig haladta meg az 1200 forintot. Lövészeten egyszer voltunk az egyetemi lőtéren, ahol minden fiatalnak kellett lőjegyet váltani, és a hős vietnami harcosokért durrogtatni a céltáblára. Még egyetemista éveim előtt, 1956-ig honvédelmi tanszék is volt, és a jelenlegi tanbánya helyén volt a fegyverraktár.

vajgerpeti 2012.01.16. 18:55:21

A félreértések elkerülése végett: nem a levonás volt 1200 forint, hanem a tanársegédi nettó fizetésem. A honvédelmi tanszék vezetője pedig később a tanulmányi osztály egyik vezető beosztású munkatársa lett, J.Konrád.

Samu 2012.01.16. 21:46:56

Nekünk a gimnáziumban kellett minden évben lőni a honvédelmi napon. Nem szerettem. Féltem a puskától, nehéz is volt az ún. "kispuska", lövés után meg hátul füstölt. (Mindig arra gondoltam, vajon milyen súlya lehet a nagy puskának, ha ez ilyen nehéz!) Nem is ment nekem a lövészet, még a papírt sem találtam el, nemhogy a köröket. :-)) Miután minden töltényt kilőttünk, le kellett szedni a saját lőlapot, ráírni a nevet és leadni értékelésre. Az egyik évben, amikor leadtam az üres papíromat, nem akarták elhinni, hogy én valóban arra céloztam. Mert ugye teljesen ép volt, csak egyetlen lyuk volt rajta, amelyiknél föl volt akasztva a szögre. Pedig mindent úgy csináltam, ahogy mutatták. Hát, ilyen nagy tehetségem volt hozzá. :-)) "Hovédelmi ismeretek" tantárgy nekünk is volt a főiskolán. Még zárthelyi dolgozatot is kellett belőle írni! Hát, az sem volt a kedvencem. A bombákról és hasonló félelmetes dolgokról tanultunk.

vajgerpeti 2012.01.17. 14:54:37

Egy igazi lövészeti emlék egyetemista koromból: Miskolcon a Csanyik völgyben volt a futóvad lövő lőtér. Tájékozódási edzésen voltunk arrafelé, és az ott gyakorlatozó válogatott miskolci futóvadlövő sporit figyeltük tátott szájjal. Nagyon aranyos fiú volt és felajánlotta távcsöves fegyverét egy két próbalövésre. Hát az egy-két lövésből csak egy lett. Akkora pofont kaptam a puskától hogy egy életre elment minden kedvem a lövészettől. Az hogy nagyot durrant még elviseltem, de amekkora volt a visszarúgás ereje azt már nem.

Morgómedve · http://morgomedve.freeblog.hu 2012.01.18. 17:10:23

Kedves Vajgerpeti barátom, már ne haragudj, nem mintha sokat változtatna a helyzeten de Te 4 évvel korábban kezdtél, a bátyámmal együtt, mert én egy évet katona voltam. Esztergomban meg negyedéves voltál mikor én elsős.:) Mondjuk amikor a többiek fizették a katonaadót nem bántam, hogy én már letudtam. Nem írtam le de engem sem vittek el egyetem után. Nyilván azért mert elég zűrös katona voltam, nem merték felvállalni még azt a 6 hónapot.:) Biztos emlékszel azt írtam, hogy nagyon beszorítottam a vállamhoz a puska tusát. Ez egyrészt azért kellett, hogy ne mozduljon el mikor meghúzom a ravaszt, másrészt, hogy nagyon ne vágjon pofon a lövés pillanatában. J. Konrádra én is jól emlékszem, hát nem volt egy katonás alkat.:) Samu, nem csodálom, hogy nem volt kedvenced a lövészet és a honvédelmi ismeretek tárgy. Nem is nőnek való dolgok ezek, nem is tudom kinek az ötlete volt, hogy a lányok is lövöldözzenek meg "honvédelmire" járjanak.

Samu 2012.01.18. 21:06:40

Sajnos kötelező volt mind a kettő. :-((

Ismeretlen_14594 2012.01.19. 10:11:58

Romániában volt egy időben (nem tudom, most létezik-e) hadkötelezettség a nőknek is. Igaz, őket elsősorban egészségügyi kiképzésben részesítették, de ha információim jók (és jól emlékszem), akkor lőgyakorlaton is részt vettek. Az izraeli nők hadkötelezettségéről ne is beszéljünk. Én persze nem bánom, hogy mindebből kimaradtam :-), bár volt időszak, amikor BM-ösztöndíjban gondolkotam, akkor én sem úsztam volna meg egy minimális kiképzést.

Morgómedve · http://morgomedve.freeblog.hu 2012.01.19. 19:46:07

Szívesen megnéztelek volna egyenruhában.:) Észak-Koreában is nagyon sok nő teljesít katonai szolgálatot.
süti beállítások módosítása