HTML

Morgómedve

Friss topikok

  • Morgó Medve: @g.dani: Kedves Galya, szép kis kalamajkát okozott Magánál ez a generátoros üzem. Úgy látom azért ... (2019.01.03. 09:11) Morgolódás porszívó teljesítmény ügyben
  • exbikfic: @Morgó Medve: Köszönöm, igyekszem, bár most már jó ideje éppen a kedvetlenség szakaszában vagyok. ... (2018.11.30. 21:35) Egy blog vége
  • Morgó Medve: @vajgerpeti: Én már cimbora elég sokszor kapcsolom ki a magam képcsöves televízióját. A beszélgeté... (2018.11.18. 17:58) A LED projekt vége
  • kiskutyauto: A Csiki Párduc a király, a Viszkis a legnagyobb tanár!!! XD (2018.11.10. 18:24) Találkozás a Viszkissel
  • Morgó Medve: @exbikfic: Örülök, hogy tetszett, nálam is "dobogós" helyezése van. :) (2018.09.08. 16:25) Egy érdekes Flah mob Kalinyingrádból

Képek az újévi Moszkvából

2018.02.11. 16:40 Morgó Medve

Az a baj, hogy amikor az ember ír egy bejegyzést nagy a lendület, kapásból tudna még írni néhányat. De aztán mégsem ír mert attól tart, hogy csak a legfelül lévőt olvassák el. Aztán ahogy múlnak a napok rohamosan múlik az írási kedv is, ami nem jó. Most is ennek vagyunk az áldozatai. Azért majd kitalálok ezellen valamit.

Az idősebbek tudják, hogy a régi időkben a vezető beosztásúaknak legalább egyszer az életben úgy adódott, hogy kijutottak Moszkvába hivatalos útra. Lehetőségük volt még az egyetemi oktatóknak, kutatóknak is, az előbbi kategóriába tartozóként jutottam ki én is jó néhányszor. Aki aztán először kijutott meglehetős csodálkozással nézte az áruhiánnyal küszködő boltokat, a rosszul öltözött moszkvaiakat, a lepusztult villamosokat, trolibuszokat. A fejében meg az járt, hogy milyen jó nekünk, mi még csak a szocializmust építjük, ezek itt már a kommunizmust, milyen jó lenne nem eljutni erre a szintre. Ilyenkor az ember büszke volt az itthoni állapotokra, hogy mi a szocialista tábor legvidámabb barakkja lehetünk, zsebünkben kezdetben az 5 szocialista országba szóló piros útlevelünkkel, később pedig a kék színű világútlevelünkkel. Mutogattam is büszkén amikor vendégségnem baráti beszélgetés folyt. A hetvenes években ezekhez a beszélgetésekhez még hozzátartozott a felhangosított rádió is, a nyolcvanas években már nem. 

Áru nem nagyon volt de azért próbálkoztunk. A kiérkezés után megrohantuk a GUM /ГУМ/ áruházat hogy vegyünk itthonra valami ajándékot, a Kalinyin proszpekt hatalmas boltjait a minimális árukészletükkel, vagy a Kirov utcában a szerszámos boltot. Itt aztán vásároltunk fúrógépet, búvárszivattyút vagy éppen esztergapadot. Szóval nem adtuk fel, hazafelé aztán mindenki poggyászában ott lapult a csípős orosz mustár és a grúz tea is. Amit csak mi vásároltunk külföldiek, a szovjet asszonyok inkább órákig álltak sorba az indiai teáért. 

Nem akarom túl hosszúra nyújtani az írásomat, inkább javaslom nézzük meg hová jutott el az akkori Szovjetunió, az akkori Moszkva. Hát nagy utat tettek meg az igaz. Azért egy dolgot még hozzátennék: elég nagy az olló a szegények és a gazdagok pénztárcája között. Amit látni fogunk az inkább a gazdagoknak szól.

http://komotoz.ru/photo/novyy_god/novogodnyaya_moskva_2017.php  

Szólj hozzá!

Címkék: Orosz és szovjet témák

A bejegyzés trackback címe:

https://morgomedve.blog.hu/api/trackback/id/tr5913656186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.