Úgy látom vége a nyárnak. A dolog rendben is van, itt a szeptember eleje, az iskolások elkezdték az iskolát, az egyetemeken regisztrációs hetek vannak, a hallgatók most veszik fel a tárgyakat, élnek a szabadsággal amit a modern idők hoztak számukra. Én úgy gondolom jobb volt nekünk, amikor alapos és megfontolt döntés eredményeként született meg, hogy milyen tárgyak lesznek az adott félévben. De hát vissza nem néznünk.
Én is csak egy picit, ugyanis látva a TV-ben a tankönyvekről szóló riportokat eszembe jutott milyen izgatottan vártam, hogy kezembe kapjam az új tankönyveket, hogy megnézhessem mi mindent fogunk tanulni az új évben. Gondolom ez a mai kisiskolásokban is megvan. Középiskolában is vártam mér a tanévkezdést, leginkább azért, hogy találkozzam a cimborákkal, meg kicsit untam már az otthonlétet is. Esztergom mégiscsak egy város volt, sok érdekességgel, szórakozási lehetőséggel.
Az időjárás is megfelel a tanévkezdésnek, megérkezett az ősz is. Tegnap még nagy meleg volt, ma már kevesebbet szenvedünk majd. Azt hiszem leírtam már, hogy bár szenvedtem a nagy melegtől én is, nem bántam, hogy kánikula van. Nyáron ez normális dolog, inkább ez legyen mint hideg, esős idő. Az őszt meg a telet viszont nem szeretem, de hát tenni nem lehet ellene, tehát megpróbálok együtt élni vele.
Most már egy kicsit több időm lesz írni is. Kicsit röstellem magam, mert viszonylag ritkán jelentkeztem. Ösztönzőként hat rám az is, hogy tegnap együtt voltam valakivel, aki évek óta rendszeres olvasóm, és szavaiból úgy vettem ki, hogy apró kis csalódásokként éli meg, hogy minden nap megnézi a Morgómedvét és sokszor nem talál új írást. Hát majd igyekezni fogok. Mindenesetre jól esett hallani, majd ez is inspirál.
