Pakolgatok szép komótosan, sokminden van még zsákban. Majd a szürke nadrágot is folytatom, de ahhoz nyugalom kell, az meg most nincs. Majd holnap este lesz az, amikor a 8-kor kezdődő szakestélyen hátradőlök nagyon picikét már kinőtt bányász egyenruhámban, óvatosan nehogy szétrepedjen. Szóval óvatosan hátradőlök, a jól végzett munka örömével és nem kis büszkeséggel végigtekintve azokon a hallgatókon akik eltolták a csillét meg a rönköt Selmecbányára. Ilyen vegyes társasággal ritkán lehet együtt az ember. Legalább 4 felsőoktatási intézmény hallgatói jönnek el, hogy együtt ünnepeljük a sikeres csille- illetve rönktolást. Amikor eljön az ideje sört töltök majd a környezetemnek és magamnak és az elnöki utasításnak megfelelően fogom űríteni poharamat. Igazi csapatmunka volt sok ember mozdult meg, hogy sikerüljön a dolog. Nem először írom le de most már utoljára: örülök, hogy ilyen ügy mellé állhattam.
De még nincsen vége. Tegnap vidáman, minden gond nélkül egyesült a két társaság és átlépve a határt együtt tolják a csillét illetve a rönköt Selmec felé. Ma még kint éjszakáznak és holnap délelőtt megérkeznek. :) De ne kiabáljuk el! :) Azért akinek kedve van nézze meg a honlapot, van egy videó is a határátlépésről. Kicsit nagy de azért lejön.:)
http://www.uni-miskolc.hu/~ombkeeo/csilletolas/index.html
