Nehéz helyzetben vagyok. Vasárnap írtam utoljára, ma szerda van, az esetek kilencvenöt százalékában maximum a harmadik napon új írás kerül fel a Morgóba. Nem minden blog írónak fontos, hogy ne maradjon ki túl sok idő, ezzel szemben én fontosnak tartom, hogy azért 2 napnál több ne teljen el írás nélkül. Talán kétszer fordult elő, hogy egy nappal kitolódott ez a 2 nap de akkor annak biztos megvolt az oka. Nem először írom le, hogy ehhez a dologhoz sok mindennek kell lennie.
Mindenekelőtt nyugalomnak. Ami akkor van ha van idő, ha nem kell kapkodni. Aztán jó hangulatnak. Sajnos ez sincs mindig meg. Az ember vehet magához stimuláló szereket, mint például két ujjnyi vastag császár szalonnát lila hagymával, egy jó üveg igazán jó sörrel, ez azért elő szokta segíteni a jó hangulatot, amitől aztán szárnyal a klaviatúra az ember ujjai alatt. Tényleg így van. Ha bele lendül az ember csak ír és ír, nagyon a helyesírási hibákkal sem foglalkozik, majd a végén kijavítjuk - gondolja, most csak írjunk amíg tart a mondanivaló. Így voltam nagyon sok írásommal. Például a legtöbb esztergomi- és katona történet is így készült. De vannak esetek amikor a stimuláló szerek sem segítenek, ilyenkor egyszerűen rossz hangulata van az embernek. De a napok telnek, egyre közelebb van a bűvös 3. nap és akkor az ember megpróbálja túltenni magát a hangulatán és nekilát írni. Ilyenkor szoktak jönni a morgolódások. A morgáshoz nem kell felszabadultság, sőt, lehet hogy jó is ha nincs jó hangulata az embernek. Jobban tud morogni. Én azért a morgolódásoknál is igyekszem szelíd maradni, többnyire sikerülni szokott.
Aztán sokszor van, hogy nem is nagyon van mit írni. Előfordul, hogy morgásra nincsen ok, vidám történet meg nem nagyon jut az ember eszébe. Van ugyan egy listám, hogy miről fogok írni, de az sem mindig működik, mert hiába van ha az adott témákhoz nem adottak a körülmények.
Gondolhatja most valaki, hogy hát van azért erre is megoldás: amikor minden stimmel, van idő, van hangulat, sőt jókedv, akkor kell leírni egy csomó dolgot, letárolni és csak előszedegetni amikor szükség van rá. Hát ez nem megy. Amikor az ember elkészül az írással és elégedett is vele azt szeretné, hogy olvasói minél előbb olvashassák és ha valami vidám dologról van szó derülhessenek rajta. Ha meg nem vidám akkor szembesülhessenek a véleményemmel és ha egyezik megerősítve érezzék magukat, ha meg nem akkor ellentmondjanak vagy email-ben vagy kommentet írva. Különben is, a morgások általában aktuális dolgok. Ma még érdekesek lehetnek, holnap már nem.
Én most nagyon elfoglalt vagyok. Utolsó hetünk van, most kell lezárni a jegyeket, mióta elektronikus rendszer kezeli a tanulmányi ügyeket - a Neptun - nem sok lazaság engedhető meg, talán hétfő 12-ig mindenkit le kell zárni. Ma például még 17-18.30 között zárthelyit fogok íratni, pótzéhának hívjuk, de javítózéhá ez inkább, mert akinek nem sikerült elsőre eljöhet újra, most már javítani. Aztán sok egyéb feladatom is van még, holnap este vendégek, erdélyi barátaim érkeznek az egyetemre és hogy a hétvége is húzós legyen a levelező hallgatókkal is van még órám mindkét nap, pénteken délután is és szombaton is. Hát nem panaszkodhatom, munka van. És ha már itt tartunk, szeretném kifejezni szolidaritásomat azon honfitársaimal akik a gazdasági válság következtében elveszítették állásukat. Tudom, nem könnyű nekik, nem sokra mennek vele, de néha ennyi is jól esik.
