Nincs szerencsém ezzel az Antal Imrével. De kezdem az elején. Három éve hunyt el Antal Imre és ebből az alkalomból bizonyos történések vannak. Egyik ilyen, hogy a Magyar Televízió vezetése úgy döntött, hogy a 3 éve meglévő - fából készült - fejfa helyett egy igazi síremléket állítanak Antal Imrének a Farkasréti temetőben. Nagyon derék dolog. Antal Imre tényleg nagy művész volt, sok kiváló műsor fűződött a nevéhez, a közszolgálati televízió tényleg büszke lehet arra, hogy valamikor ő is ott dolgozott. Ahogy hallom 3 millióba került a síremlék. Nem olcsó, de Antal Imre sem egy ripacs volt, istenáldotta tehetsége volt a színészethez, amit egyébként soha nem tanult.
A 3 éves évfordulóra adományozott síremlékkel azonban nem érte be a televízió vezetése, úgy gondolták, hogy egy hatrészes válogatással is méltó módon emlékeznek meg róla. Sőt, az egyes adások szerkesztése sem a hagyományos módon történt, ugyanis minden egyes 55 perces adásnak más-más volt a gazdája. Alkalmanként tehát ez a kivételes lehetőséggel rendelkező egyén válogathatta össze a műsort. Nem rossz ötlet - gondoltam én - és izgatottan vártam a sorozatot. Természetesen a videómat beélesítve. Erre nem csak azért volt szükség, hogy a későbbieken is megnézhessem a felvételeket, hanem azért is mert az első két rész nagyjából éjfél előtt negyedórával került adásba. Kicsit morogtam magamban, de hát azért találták fel a videóknál az automatikus felvétel lehetőségét, hogy az ember éljen vele, beállítottam hát mindkét alkalommal. A dolog működött is.
Aztán a harmadik vasárnapon valami megváltozott. Hétfő reggel ugyanis izgatottan néztem hogy sikerült-e a felvétel és sajnálattal láttam hogy Antal Imre sehol, ezzel szemben van egy felvételem valami futball mérkőzésről. Nyilván műsorváltozás volt, a meccs levetítése fontosabb volt mint Antal Imre. Mert természetesen nem élő közvetítésről volt szó hanem valami korábbi meccs ismétléséről. Akkor még úgy tudtam, hogy szegény Antal Imrének annyi, ma már tudom, hogy valószínűleg csak hátrébb csúsztathatták, mondjuk fél 2-re. Ezt onnan gondolom, hogy - a műsorújság alapján - tegnap is beprogramoztam a következő részt a megadott időpontra, aztán véletlenül benéztem a www.port.hu -ra és láttam, hogy ismét meccs lesz az éjfél előtti időpontban de a következő rész is le lesz vetítve, csak kicsit később, fél 2 előtt 10 perccel. Ideális időpont arra, hogy egy nagy művészre emlékezzünk. Már csak azt kellene eldöntenie a hazai tv nézőnek, hogy fennmarad-e addig vagy felhúzza a vekkert mondjuk negyed 2-re. Mint tudjuk ott ahol van videó a háznál ez programozással megoldható, hasonlóképpen ott is ahol valami DVD-s rögzítő eszköz található a házban. Ezzel viszont csak annyi a baj, hogy az előbbiből egyre kevesebb van már, az utóbbiból meg még kevés van a háztartásokban. Így aztán a televízió nézők nagy része jókat durmol már ebben az időben, ahelyett, hogy társul szegődne a Magyar Televízióhoz az Antal Imrére való emlékezésben.
De mint tudjuk a szegény embert még az ág is húzza, ugyanis én beprogramoztam az éjjeli időpontra a videómat, csupán a napot néztem el, így aztán nem lett a felvételből semmi. Amit azért fölöttébb sajnálok, mert nagyon szerettem Antal Imrét, szívesen rögzítettem volna ezt a durván 6 órányi műsort. Talán az utolsó kettőt még sikerülni fog, ha nagyon résen leszek és nem is bénázom el a beprogramozást.
A tagnapi fiaskót egyébként más miatt is sajnálom. Antal Imre után ugyanis egy 1967-ben készült bolgár filmet vetítettek. Azért micsoda ínyenc falat lehetett volna. Bolgár filmekkel egyébként sem vagyunk nagyon elkényeztetve, és akkor itt lett volna egy 1967-es film. Hát a szívem szakad meg. De most már csakazért is megszerzem valahonnan. Ha addig élek is.
