Nemrég fejeztem be Borbély Szilárd legújabb könyvét, a "Nincstelenek"-et. Nem magamtól találtam rá, olvastam róla filmkritikát, láttam a sikerlistákon is. Szerencsém volt, a könyvtárból ki tudtam venni. A múltkor nagy bohón megvettem 2 könyvet Észak-Koreáról, 6000 forintom bánta, azóta nem verem magam meggondolatlanul kiadásokba, inkább kiveszem a könyvtárból ha valamit el szeretnék olvasni. Ha kivárom összejön. Szóval kivettem a könyvtárból és majdnem egy menetben elolvastam.
Érdekes könyv, nem szociográfia, nem is regény, inkább valamiféle önéletrajzi mű, még ha nem is biztos, hogy az író életéről szól. Egy kisfiú meséli el az életét, melyet egy istenhátamögötti szatmári faluban él meg, valahol a végeken, a román és szovjet határ közelében. A könyv a szocializmusban játszódik, amikor azért már nem lett volna szabad ilyen szegény embereknek lenniük. De voltak. A család négy főből állt, az apa helyben nem tudott dolgozni mert a Tsz elnök nem adott neki munkát, pedig ezerszer kérte, el kellett, hogy menjen távolabbra. De ez sem volt mindig. Az anya a gyerekeket látta el meg időnként alkalmi munkákat vállalt. A gyerekek iskolába jártak. És éltek szegényes életüket. Enni- és innivalót már akkor is pénzért adtak a boltban, akinek volt vehetett, akinek meg nem oldja meg. Két ágyuk volt, egyiken az anya aludt a fiúval, a másikon az apa a lánnyal. Hogy miért így, ma sem értem. Számomra inkább logikusabb lett volna az egyneműek összefektetése. Házasélet volt, ritkán, a gyerekek füle hallatára. Hát így éltek hőseink a keleti végeken a Kádár rendszerben. Meg még sokkal nehezebben is meg sivárabban is, de hogy ezt meg tudjuk ahhoz javaslom olvassuk el a könyvet. Esetleg ha bővebb ismertetésre vágyunk olvassuk el ezt is:
http://www.litera.hu/hirek/bevezetes-a-pokolba
Miközben olvastam gyakran Veres Péter másik alapműve a "Gyepsor" jutott eszembe. Mindkét könyv a szegénységről szól, az előbbi annak is a legmélyebb bugyraiból. Igaz, az a két világháború között játszódik. Borbély Szilárd sok könyvet írt, húszon felül, én azonban csak ezt az egyet olvastam, mert 40 évig csak újságokra meg folyóiratokra futotta az időmből. Na jó, egy-egy könyv nyaranta belefért.
Nagyjából ennyit terveztem leírni korábban, aztán vagy 3 napja jött a hír, hogy elhunyt Borbély Szilárd, az író. 50 éves volt. Hát sajnálom, tehetséges író volt. És fiatal, és valószínűleg falusi gyerek, mint én. Másképp nem ismerhette volna úgy a falusi életet mint az a könyvéből kiderül. Tragikus sorsa megrázta az irodalom világát. Tanított is, irigylem azokat a bölcsészeket akiket Debrecenben tanítványai lehettek. Jó lehetett tőle tanulni. Most elment. Én nem tudom megfelelően méltatni életét és munkásságát, rábíznám az írástudókra. Ehhez 2 linket is megadok. Olvasgassuk amiket ott találunk. Az újonnan felfedezett költő és író pedig nyugodjék békében! Sajnos nagyon fiatalon hagyott itt bennünket.
http://www.litera.hu/dosszie/borbely-szilard
