Azt, hogy milyen a jó jelszó mindnyájan tudjuk. Lehetőleg sok karakterből álljon, legyen benne kis- és nagybetű, szám és sok egyéb karakter, amelyek nem tartoznak a fenti kategóriákba. Hogy miért jó ez? Elmondom.
Képzeljük el, hogy a jelszavunk 2 karakterből áll, két kisbetűből: például legyen dy. Ha ki akarnánk találni azt kellene csinálnunk, hogy az a betűvel kezdve azt állandónak tekintve melléraknánk sorban az abc összes betűit. Ha nem járnánk sikerrel megcsinálnánk ugyanezt a b betűvel is majd ismét az abc összes betűjével. Illetve minddel nem kellene, elég lenne csak az első helyen a d betűig elmenni, a második helyen meg az y betűig és már ki is találtuk a jelszót. A jelszófeltörők persze nem kézzel csinálják ezt, hanem egy kis számítógépes program cserélgeti a betűket és egy sípolással és leállással jelzi ha bent van a megcélzott postafiókban vagy weblapon.
Hát ez nem tűnik bonyolultnak. A kisbetűk száma csak 34, hamar lehetne végezni. Legyen a jelszavunk 3 karakteres, mondjuk dyg. Ez már kicsit tovább tartana. De hát nem csak kis betűk vannak a világon, vannak nagy betűk is. Így már rögtön nem 34 betűt kell végigpróbálni hanem már 68-at. Aztán van még 10 számjegy és egy csomó egyéb karakter. Mindnyájan el tudjuk képzelni, hogy ha a karakterek számát megnöveljük mondjuk 8-ra és vegyesen használunk mindenféle karaktert, elég nehéz dolguk lenne még a jelszófeltörő programoknak is. Na ezért kérik az üzemeltetők, hogy a jelszavunk legyen minimum 6 vagy 8 karakter és tartalmazzon vegyesen kis- és nagybetűket, valamint egyéb karaktereket is, például alulvonást, csillagot, zárójelet stb.
Ha már itt tartunk volna még egy javaslatom. Ne nagyon lépjünk be a postaládánkba nyilvános helyen idegen gépről, például szállodában. Még 5 éve én is használtam egy balatonfüredi szálloda halljában lévő, mindenki által használható számítógépet, ma már nem tenném. Csináljunk egy külön postafiókot az üdülés időtartamára és oda kérjük a leveleinket, egyúttal közhírré téve, hogy a bizalmas közlendőket ne most írják meg nekünk. Így nem veszélyeztetjük az "igazi" postafiókunkban őrzött leveleket.
Már kimentem az erkélyre olvasni, de eszembe jutott valami és visszajöttem. Elmondom miért. Mindnyájan tudjuk, hogy vannak különösen biztonságos rendszerek és kevésbé védettek. Az előbbibe tartoznak a levelező rendszerek, pl. gmail, freemail, yahoo stb. Az utóbbi lehet például egy folyóirat baráti köre, ahol a tagoknak regisztrálniuk kell magukat. Az utóbbi esetben a hackerek könnyebben boldogulnak, például elhelyeznek egy kis programot a weblapon amely letárolja a belépő információit. Például email címét, a begépelt felhasználó nevet és jelszót, amelyet ilyen estben azért nem szoktunk nagyon bonyolultra választani, hiszen csak egy tagsági körbe való regisztrációról van szó. Mire jó ez neki? Látszólag nem sokra, ha csak nem akar a nevemben hozzászólni a dolgokhoz. Bár ez is érdekes lehetne, de ezeket nem ezért csinálják. Ők a levelező rendszerem jelszavát szeretnék megszerezni és ha eléggé türelmesek, én meg hanyag vagyok meg is fogják. Mégpedig úgy, hogy egyszer majd nem figyelek és azt hiszem, hogy a levelező rendszerembe lépek be, begépelem az ennek megfelelő b o n y o l u l t jelszavamat, amit ezzel már meg is szereztek. Ezután szabad az út a postafiókomba, hiszen ott az email címem is. Ilyen egyszerű. Hát vigyázzunk, ilyen esetben rögtön változtassuk meg a jelszavunkat. Na, most már tényleg megyek olvasni. Nincs nagy meleg, de azért ki lehet bírni.
