A címbeli kérdésre válaszolva semmi különös. Csak a Média szereplői lehetnének kicsit precízebbek is. Régi ügy ez már, régóta tervezem, hogy írok róla, most jutott oda a dolog, hogy most már tényleg tisztába kell tenni ezzel kapcsolatban néhány elnevezést, legalább itt a Morgómedve hasábjain, még mielőtt valaki azt hinné, hogy az egyetemi oktatók száma 24 évente megduplázódik. Bár szerintem ezen sem lehetne csodálkozni ha a hallgatók létszáma megháromszorozódik vagy megnégyszereződik.
A téma azzal indult, hogy a Professzorok Battyhány Köre egy kiáltványt tett közzé melynek lényege, hogy a kormány most már tényleg tegyen valamit a felsőoktatás színvonalának emelése érdekében. Amire tényleg ráfér a színvonal emelkedés, mert eléggé le van gatyásodva. A kiáltvány egyébként itt is olvasható:
http://www.bla.hu/professzorok/index.php?oldal=dl/Nyilatkozat140508.pdf
Ebből emeltem ki azt a részt amiről írni szeretnék, íme:
"A már bekövetkezett színvonalcsökkenés ellensúlyozására támogatjuk az új egyetemi tanári pályázatok nemzetközi gyakorlatnak megfelelő elbírálását. Vezessék be a kétfokozatú egyetemi tanári minősítést."
Ma reggel ez egyik közszolgálati csatornán egy beszélgetés volt Náray-Szabó Gáborral a nyilatkozatról és a felvezető szövegben elhangzott, hogy a rendszerváltozás óta a felsőoktatásban megduplázódott a tanárok száma. Nyilván egyetemi tanárokra gondolt a szerkesztő mert ez tényleg igaz lehet, viszont nem tudok róla, hogy például az én volt egyetememen megduplázódott volna az egyetemi oktatók száma. Mert a kavarodást az okozhatja, hogy a közvélemény nem mindig úgy kezeli ezeket az elnevezéseket ahogy kellene. Úgy gondolom az idézett szöveg és a felvezetés ugyanarról szól: legyenek szigorúbbak az egyetemi tanári cím elnyerésének feltételei, mert túl sok az egyetemi tanár. Tehát nem egyetemi oktató, hanem, egyetemi tanár.
Tehát vannak egyetemi oktatók, ezek lehetnek egyetemi tanársegédek, egyetemi adjunktusok, egyetemi docensek, egyetemi tanárok. Ez mind egyetemi oktató. Az egyetemi tanár elnevezés viszont egy cím, egy beosztás, amiért nagyon sokat kell dolgozni. Ők és csak ők az egyetemi professzorok.
Nézzük meg alaposabban mi is a különbség. Amikor egy végzett hallgató bent marad az egyetem valamelyik tanszékén akkor egyetemi tanársegédnek veszik fel. Aztán ha megszerzi a tudományos fokozatot egyetemi adjunktus lesz belőle. Ha a tudományos munkát továbbra is rendszeresen és szorgalmasan végzi és minden rendben van körülötte egyetemi docenssé válik. Ezek után pedig ha aláveti magát egy úgynevezett habilitációs eljárásnak vagy megcsinál egy úgynevezett nagydoktori disszertációt (és sikeresen meg is védi) többnyire kinevezik egyetemi tanárrá. Vagy más néven professzorrá. Tehát csak egy egyetemi tanár jogosult a professzori cím viselésére. Az összes többi a beosztásának megfelelően szólítható: tanársegéd úr, adjunktus úr, docens úr. Tudom vannak hölgyek is, de az egyszerűség kedvéért most maradjunk emellett. Olyasmi ez mint a katonaságnál: százados úr, őrnagy úr, alezredes úr, ezredes úr.
Tehát az egyetemi tanár az nagyon nagy energiákat és rengeteg munkát fektet abba, hogy egyetemi tanárrá váljon, egy egyetemi pályafutás csúcsa, ezt figyelembe vehetnék az újságíró urak és hölgyek is amikor időnként le professzoruraznak valakit akinek van egy kisdoktori fokozata (tehát nem nagydoktori) és néhány féléven keresztül meghívott előadóként tanított valamelyik egyetemen vagy főiskolán. Azért lenne ez fontos mert akkor az olvasó és hallgató biztosabban meg tudná különböztetni ezeket az egyetemi címeket és elnevezéseket. Biztos vagyok benne, hogy az olvasóim sokan tudták ezt idáig is, de ha már csak egyvalaki is van aki nem tudta nem dolgoztam hiába.