Elolvastam A.Gy. könyvét a meggyilkolt miskolci ápolónőről. Egy tanárembernek a nyár arra is alkalmas lehet, hogy könyvet olvasson, évközben ez azért nehezen szokott összejönni. Különben is, a meggyilkolt miskolci ápolónő esete a hazai kriminalisztikának is fontos állomása, hiszen azon gyilkosságok közé tartozik amelynek tettesét a rendőrségnek nem sikerült megtalálnia, aki megúszta a felelősségrevonást. Ami nem jó, mert egyrészt a társadalomnak csökken a bizalma a bűnüldöző szervek munkája iránt, másrészt az áldozatnak jár az elégtétel, hogy gyilkosa megkapta megérdemelt büntetését. Nem jó azért sem, mert aki egyszer gyilkolt, gyilkolhat még egyszer. Bár ha hiszünk a könyv szerzőjének, az általa megnevezett gyilkos azzal, hogy bosszút állt Labancz Annán a gyilkolást végképp befejezte és békés polgári életet élt. Alkotó mérnöki munkát végzett, megnősült, családja lett és vasárnaponként húslevest, és rántott húst ebédelt és még mielőtt ledőlt volna ebéd után egy kicsit szundítani1-2 pohárka mátra aljai borocskával is leöblítette asszonya által elkészített ínycsiklandó ebédjét.
De miért higgyünk a szerzőnek? Kétségtelen, hogy sok minden szól ellene de korántsem megdönthetetlen bizonyítékok. Én például nem hiszem, hogy az általa megnevezett személy volt a gyilkos. És vannak rendőrök, egykori nyomozók akik szintén nem hiszik. Inkább egy koncepcióról van szó amit aztán az író regényében megpróbál alátámasztani. Igaz, hogy az író regényről beszél, de valódi nevén nevezi a szereplőket ami viszont nem szokás regényekben. Mint tudjuk ha az eseményeknek van is valóság alapja a szerzők megváltoztatják a neveket és esetleg a könyv elején tesznek egy kitételt miszerint minden hasonlóság ami fellehető a regény szereplői és valós személyek között a véletlen műve. Nyilván a szereplők valódi néven való szerepeltetése a hitelességet kell, hogy szolgálja. Igaz, közben az a gyanúm egyúttal kegyeleti és személyiségi jogokat sért az író. Hogy jön ahhoz A.Gy. hogy eleressze képzeletét és egy regényt írjon amiben viszont néven szerepelteti a szerencsétlen ápolónőt? Hogy tisztán lássunk kétségtelenül bizonyos rendőrségi iratok rendelkezésére álltak de a regény nagy része mégiscsak a képzelet szüleménye. A rendőrségi iratok nyilván a tanúvallomások lehettek viszont a könyvben számtalan apró részlet van ami nem szerepelhetett ezekben az iratokban, ezeket nagy valószínűséggel az író találta ki. És ezek a részletek bizony nem hízelgőek Annára de más szereplőkre nézve sem. Mellékletként becsatolt egy kihallgatási jegyzőkönyvet ebből tudható, hogy a regényben szereplők egy része valódi néven szerepel. Hát bizony ha én néhány évvel hamarább iratkozom be az egyetemre akkor én is összefuthattam volna a most hírbe hozott L.J.-vel az E/6 klubjában sőt talán még Annának is udvarolhattam volna. Akkor most én is névvel szerepelnék? Még belegondolni is rossz. Az egész kötetben fontos szerepe van a szexualitásnak, gondolom jó néhányan élnek még a szereplők közül. Azt hiszem a feltételezett gyilkos egykori gyöngyösi szerelme sem örülne ha kis unokája a könyvvel a kezében megáll előtte és megkérdi a nagyit akkori szexuális szokásairól.
Nem vagyok híve a kézelnemfogadásoknak de megértem L.J.-et, hogy a TV-ben nem fogott kezet A.Gy.-el. Gyilkosnak nevezi ország-világ előtt anélkül, hogy bizonyítani tudná. Hát hol élünk? Családja van, rokonai, szomszédai, ismeretségi köre, stb. Azt hiszem nem lesz nehéz dolga a per során ha meg akarja nyerni.
Egyébként a könyvön is látszik a sietség. Néhány korabeli ifjúsági folyóiratot el lehetett volna olvasni és akkor elkerülhető lett volna olyan szleng használata amilyent a fiatalok csak ma használnak (pl. rizsa) és nem használtak abban az időben. Nagyjából kortársak vagyunk, a szerző tán idősebb tőlem, nyilván ugyanúgy tudja mint én, hogy a lányok szexuális szokásai sokkal visszafogottabbak voltak annál mint ahogy ő írja le. Szabad-e visszaélni azzal, hogy a lány 36 éve halott és így bármi leírható róla? Sok helyen úgy érzem nagyon rossz színben tünteti fel szegény lányt. Azt hiszem L.J.-en kivül mások nem perelik be a szerzőt. Annának szülei, testvérei meghaltak, a távolabbi rokonság nem fog perelni, meglesz a véleményük az íróról ezzel a dolog részükről lezárul. A fiatalok, nővérek, udvarlók mellékszereplők, kicsit bosszankodnak majd ők is aztán hagyják a fenébe. A nagy ellenfél a néven nevezett gépészmérnök Gyöngyösön aki mellesleg ott mérnökösködött ahol én technikuskodtam ha lehet hinni a könyvnek mert kicsit zavaros ez is. Ha szenzációt akarnék mint A.Gy. itt véget is érne a mondat. De folytatom. Tehát én is dolgoztam rövid ideig az Országos Érc- és Ásványbányák Mátrai Műveinél, igaz egy évvel korábban. Így elkerültük egymást.
