Megjöttem. Sok szép és érdekes dolgot láttam.
A szállásunk sem volt rossz, folytattam a hazai zuhanyzóhelyzet tanulmányozását. Itt már két külön hideg- és melegvizes csap volt, azonban a zuhanyzófülke elhúzható ajtaja olyan szűk volt, hogy oldalt is csak nehezen fértem be. Bár egyszer utána kéne már járni, hogy nem-e szemből vagyok én kevesebb mint oldalt. Na mindegy most oldalazva próbáltam bejutni, igencsak megremegtek a fülke falai mikor átpréseltem magam közöttük. Reggel ez reggeli előtt könnyebben ment, este vacsora után kissé nehezebben. Megkockáztatom, hogy uszingálás előtt lehet, hogy be kellett volna érnem a mosdó nyújtotta tisztálkodási lehetőséggel mivel nem fértem volna be.
A szobában volt ugyan TV is de idő viszont nem, hogy nézzük, így kimaradtunk dolgokból. Hazatérve láttam, hogy folytatódik a hazai közéletben a ki kivel nem fog kezet népi játék. Igazán kezd elterjedni, a bukméker irodák lassan felajánlhatnák a fogadási lehetőségeket nagyobb ünnepek előtt. Persze nem fogják mert azért nagyjából ki lehet számítani, igy marad a borzongás érzete amit egy el nem fogadott kéznyújtás kelt minden jóérzésű emberben.
Jól tettem, hogy inkább elmentem itthonról. Megismerkedtem az északkeleti országrész szépségeivel, hallottam egy 71 éves Erzsike nénit hallatlan értelmesen és szépen beszélni magyarul (beleértve az ikes igék használatát is) Tárkoson egy református templomban, megnéztem Csarodán is egy híres templomot, tiszteletemet tettem Szatmárcsekén Kölcsey sírjánál, sőt ezt meg is koszorúztuk, elmentem Tarpán Bajcsy Zsilinszky Endre szülőfalujában a szobra mellett, láttam szárazmalmot és vízimalmot, utóbbit Túristvándiban, kóstoltam príma pálinkákákat Palonyán, majd ugyanott megettem 4 tányér gulyáslevest. Az utolsót már kissé röstellkedve ugyan, de azért lement. :) Nem volt nehéz étel, inkább levessűrűségű. A mi hallgatóink és én is kicsit sűrűbbre csináljuk, kicsit zsírosabbra, azt kenyér nélkül nem lehet megenni, ez viszont nem igen kívánta a kenyeret. Persze a vacsorák is kiadósak voltak, sokat kell mejd uszingálnom, hogy leadjam amit felszedtem. Dehát bevallom mindig elgyengülök ha olyan sok pirított hagymával adják a hagymás rostélyost mint itt is, nem beszélve az üvegesre sütött szalonnaszeletekről. Tudom most sokan rémülten takarják el szemüket azok közül akik nagy drukkereim ebben a fogyásban, meg segítőim is, szánom bánom, tényleg gyenge voltam.:( De majd, ígérem, leuszingálom:) Lassan arra is sor kerül, javulgat a térdem, talán jövő hét közepén elmegyek.
A baráti társaságban felhívtam a figyelmet a Morgómedvémre is, remélem azóta hazérkeztek társaim és első dolguk volt a Google-ban rákeresni a Morgómedve szóra és már családanyai kötelezettségeiket is némiképp elhanyagolva habzsolják a sorokat a Bankban című irodalmi szárnypróbálgatásaimat olvasva. Bízom benne, hogy sok hűséges olvasóra találok ezúttal is. :)
