Azért nem győzöm dicsérni ezt a Sztár FM-et. Mintha nekem találták volna ki. Állandóan nyomják a zenét, reklám szinte semmi, meg összekötő szöveg sem. Azért én legtöbbet a kereskedelmi rádiók szövegeitől szenvedtem. Ízlés kérdése kinek mi tetszik, nekem egyik sem. De van amivel végképp ki tudnának üldözni a világból. Nem írom le melyik, úgyis tudjátok már. Egy időben - amíg fel nem fedeztem ezt a Sztár FM-et - a kassai Rock FM-et hallgattam. Ott sok duma volt de szerencsére nem értettem. Még az az előnye is megvolt, hogy kicsit ragadt rám a szlovák nyelvből, de azért mégis sok volt a szöveg. Így aztán "meglógtam" az első adandó alkalommal, azaz elpártoltam a címben jelzett rádióhoz.
Most, hogy szabadságon vagyok reggeltől estig ez "duruzsol" a fülembe. És közben az jár az eszemben, hogy tehetik meg, hogy jóformán semmi reklám nincsen. Ma viszont azt hiszem rájöttem. Ezek a számok amiket játszanak ősrégiek már, szerintem nem kell jogdíjat fizetni utánuk. Vagy csak keveset. Így aztán mindenki jól jár. Ők is mert a régi számok után nem kell annyit fizetni, mi meg a kiöregedő korosztály hallgathatjuk azt a zenét ami a mi tinédzser korunkban menő volt.
Egyébként sokkal jobbak mint amikkel mostanában jönnek ezek a mai együttesek. Persze ez is ízlés dolga. Azért gyanús nekem ez a dolog, mert egyre többet fordítanak le magyarra és éneklik magyar szöveggel. Ezek szerint új felhozatal nem nagyon van, így aztán a jól bevált régi számokat szedik elő.
Én annakidején imádtam ezeket az együtteseket. 1965-ben voltam másodéves a technikumban, a logarlécem tokját teleírtam az akkor divatos együttesek nevével. Csak néhányat említek meg közülük: Beatles, Rolling Stones, Cream, Hermann's Hermits, Creedence Clearwater Revival, Monkeys, Suprimes, Pink Floyd, Ventures, Small faces és sorolhatnám. Úgy emlékszem úgy 40 körüli együttest tudtam összeszedni. 12.5 centis logarlécem volt, kis betűkkel azért ráfért. A következő már 25 centis volt. A 12.5 centissel kicsit pontatlanabbul lehetett számolni, de jobban mutatott a mérnök urak fehér köpenyének zsebében. Mert ott hordták. Abban az időben a mérnököket a logarlécről lehetett felismerni, az orvosokat meg a fonendoszkópról. Bármikor elő lehetett kapni, például lent a műhelyben is, de szakmai vitáknál is. És már számolt is vele az ember. De javította a nősülési esélyeket is. A férjhez menés előtt álló ifjú hölgyek szívesen mentek férjhez mérnökemberhez, későbbi évtizedek során ez a lelkesedés csökkent valamelyest, de újabban - ahogy hallom - megint jó partinak számít egy mérnök. Igazán kár, hogy csak egyetemen, üzemekben lehetett hordani. A Promedánon már furcsa lett volna. Pedig ott lett volna igazán érdemes "villogni" vele. Sokkal több esély volt egy - kölcsönösen - jó parti összehozására.:)
Jól elkalandoztam, pedig lehet sokan azt sem tudják mi az a logarléc. Hát nem egy nagy durranás, kicsit körülnéztem a Google-n találtam egy jó leírást is róla. Ezt inkább szakmabelieknek ajánlom, az olvasóim többsége inkább nézze meg az alábbi képeket:
Néhány logarléc, amiből van amelyik nem is léc. :)
Egy logarléc közelről, tokkal. Hiányzik róla a csúszka.
Végül egy kép ahol jól látszik mit lehetett leolvasni róla. Pl. ha az alsó skálát nézzük 2,96 négyzete 8.8, vagy fordítva, 8,8 négyretgyöke 2,96. Vagy a 4-es felett 16 olvasható le ami valóban 4-nek a négyzete.