Nehéz idők járnak rám. Csütörtökön egy jó szakestélyen voltam, jó volt a hangulat, ilyenkor a zsíros kenyér is jobban csúszik lefelé. Különösen ha egy korábbi gyesznótorból származó zsírral kenték meg a kenyérszeleteket és a lila hagyma is kellően megérhetett a tálban.  Csúszott is lefelé rendesen, bár néha azért eszembe jutott, hogy azért elég sok kefirt kell majd megennem hungarocellel amíg ezt a sok zsíros kenyeret - úgymond - hatástalanítani tudom. De ez éppen hogy csak átvillant az agyamon és már vettem is el a tálcáról a következőt.

Aztán rá két napra - szombaton - megint gyesznótor volt. Most a gépész hallgatók mellé társultam be, hogy bűnrészességet vállaljak szegény Dezső legyilkolásában. Itt is csak délután csatlakoztam hozzájuk mint korábban a bányászoknál, kohászoknál. Nagyjából akkor, amikor az első darab húsok megsültek. Aztán később jött a töpörtyű, majd még később a sült oldalas. Fejedelmi étkek voltak. Hidegebb volt mint egy héttel korábban, így aztán kora este el is köszöntem a fiataloktól, a hurkát meg a kolbászt már nem vártam meg. Néhány képet sikerült "lelopnom" az iwiw-ről, már talán az engedély is úton van a közlésre. Biztos vagyok benne, hogy kedvező választ kapok majd ezért feltettem ide 3 képet. A képek most is magukért beszélnek.

De ezzel a szombati disznótorral még nem értek véget a megpróbáltatásaim, vasárnap vendégek voltak, hát itt sem puliszkát meg gancát ettünk, így aztán lesz mit leadnom a következő napokban. Mondjuk sok volt a hopp egymásután de sok lehet a kopp is, mert előre nem látszik semmi olyan program ami miatt sokat kellene ennem. Egyelőre.:)