Valahogy úgy alakult, hogy a jövő hétre nincsen műsorújságom. Kiment a fejemből és elfelejtettem megvenni. Azért ilyenkor is meg szoktam nézni az eljövendő napok kínálatát, nehogy az olvasóim a feledékenységem miatt lemaradjanak egy-egy jó filmről. És milyen jó, hogy benéztem, ugyanis holnap este tényleg egy nagyon jó filmet láthatunk 20.55-kor a Duna II. Autonómia csatornán.
"A tiszta égbolt" című filmet 1961-ben mutatták be és Grigorij Csuhraj rendezte. Ugyanaz aki a "Ballada a katonáról" c filmet. Az én korosztályom jól ismeri mindkettőt, bár az utóbbit jobban. Háborús filmek ezek, ha valaki azt mondaná, hogy mondjak még két filmet ebből a kategóriából azt mondanám hogy "Emberi sors" és "Csendesek a hajnalok." Mind a négy film a Nagy Honvédő Háború alatt játszódik amikor a Szovjetunió a szülőföldjét védte a külső behatolók ellen.
Nem szívesen vonnám el az olvasó figyelmét az éppen aktuális filmről, de a legjobb azért szerintem a "Csendesek a hajnalok" voltak, nem is értem miért nem tűzik műsorra. Na mindegy, ezt nem tudjuk megválaszolni, térjünk inkább vissza Grigorij Csuhraj filmjére.
Azért egy pillanatig még megállnék, mert végképp nem értem hogy került elő ez a film. Én is életemben csak egyszer láttam, gyerekkoromban. Gondolom nem sokkal elkészülte után nálunk is bemutatták. Tudom gyerek voltam még és nem érettem, hogy ha szegény katona gépét lelövik a németek, fogságba esik, megszökik aztán megéri a háború végét miért nem hősként tisztelik és ünneplik, miért bizalmatlanok vele, miért nem engedik többé repülni? A film után megkérdeztem apámat, aki annyit mondott, hogy Sztálin személyi kultusza miatt nem lehetett a kérését teljesíteni. Na ezzel aztán jól ki voltam segítve. Halvány gőzöm nem volt, hogy mi a csuda az a személyi kultusz. Egyhamar nem is tudtam meg, végül Miskolcon kezdtem jobban olvasgatni az ötvenes évekről és ekkor tudtam meg miről is van szó. Igaz, a példa már Rákosi Mátyás volt.
Aztán én is növögettem, cseperedtem, olvasgattam és alaposan megismertem a Szovjetunió háború utáni történetének ezt a részét. Többek között megtudtam azt is, hogy azokat a szovjet katonákat akik német fogságba estek és ott az embertelen éhezések és kínzások ellenére életben maradtak a győztes haza nem hősökként fogadta és ünnepelte hanem rögtön nyakukba sózott néhány tíz év kényszermunkát és mehetett a Magadán vidékére mínusz 40 fokba erdőt irtani, ahol aztán tényleg nehezen lehetett életben maradni. Amely munkatáborok történetét leginkább Alekszandr Szolzsenyicin könyvéből, a "Gulag szigetcsoport"-ból ismerhetjük meg. Korábban én is írtam már róla, az archívumban megtalálhatók ezek az írások. Ha a keresőbe (jobbra fent) beírjuk pl. a gulag szót meg is találjuk. Most csak egy helyet adok meg ahol képeket láthatunk ezekből az időkből és táborokról.
Van egy érzésem, hogy ha Csuhraj nem 1961-ben rendezi meg a filmet a mi hősünknek nem sok alkalma lett volna Moszkvába levelezni a hatóságokkal. 1961-ben már ennyi megengedhető volt ami igazán nagy dolog, hiszen csak 5 évvel voltunk túl az SZKP XX. kongresszusán, ahol Hruscsov leleplezte Sztálin személyi kultuszát. Tegyük hozzá, hogy csak részben. Sok minden maradt még rejtve azokból az időkből.
Az eddigieket elolvasva sajnálattal állapítom meg, hogy ez az én bajom, hogy elkezdek filmajánlót írni aztán már a sztálini terrornál tartok. Valószínű valamiféle tanárbetegség lehet. Bár az az igazság, hogy 50 év múltán már én sem emlékszem pontosan a filmre, én is a www.port.hu alapján frissítettem fel az emlékezetemet. Egyvalamire azért nagyon pontosan emlékszem: már akkor - gyerekfejjel is - úgy gondoltam, hogy egy nagyon jó film. Javaslom olvassuk el azt is mit ír a az említett internetes műsorajánló:
http://port.hu/tiszta_egbolt_csisztoje_nyebo/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=14700501&i_topic_id=1
Be tudnék ide linkelni részeteket is a filmről, de nem tudom jól tenném-e? Inkább nem teszem. Javaslom nézzük meg inkább a filmet. Nagyon kellemes időpontban vetítik. Este 8.55 ideális időpont az ilyesmihez. Bízom benne, hogy ha fél 11 felé felállunk a székből sokan gondolják majd úgy, hogy érdemes volt rám hallgatni.
