Egy mondat erejéig visszatérnék előző írásomra, abból is annak a részére amely a füstölt tarjáról szólt. Végül is jól végződött a dolog. A korántsem tarja jellegű objektum 2 szelet levágása után egyre inkább hasonlított egy igazi főtt füstölt tarjára. Nyersen ugyan már nem volt kedvem enni, de sülve egész jó volt. Reggelire 2 szelet bő olajban kisütve cseresznye paprikával kiváló volt. Sőt még egyszer ebédre is megfelelt, igaz itt már a szeletek számát növelni kellett és a cseresznyepaprikát felcseréltem csalamádéval. Summa summarum, a dolog jól végződött. Már csak egy kevés van belőle.
Ezek után nézzük ezt a filmet, ezt a "Vasvirág"-ot. A film nagyon jó, Törőcsik Mari és Avar István kiválóan személyesítik meg a szegény szerelmeseket ahol a szerelmet aztán felváltja a hideg számítás, mert enni kell. És Vera inkább enni akar. Sőt, mivel nem keveset ad ezért, nem is kell megelégednie a szelet kenyérrel, jut fonott kalács is az asztalra mézzel, vajjal és forró kakaóval. Viszont a szerelemnek annyi. Ha a kedves olvasó ezt olvasván legyintene, hogy tucattörténet, elmondom, hogy a történet lehet hogy az, de ahogy ez a filmen megjelenik az már nem. Ezért ajánlom megnézésre ezt a kiváló filmet. Csütörtökön késő este, 23.25-kor láthatjuk a Duna TV-n.
Végezetül nézzük meg mit ír róla a Port:
http://port.hu/vasvirag/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=52381780&i_topic_id=1
