Legutóbb azzal köszöntem el, hogy megyek kirándulni és birkapörkölt lesz ebédre, és hogy majd leírom milyen volt. Hát ez nem jött be, helyette őzpörkölt volt. Az se volt rossz, sőt ha meggondolom, hogy itthon még egy nagy lábas birkám volt direkt jól jött ez a változatosság. Szeretem én az őzpörköltet is. Igaz, lehetett volna összehasonlítani, de nem érdekes, úgyis az enyém került volna ki győztesen.
A kirándulás egyébként idős nyugdíjas bányamérnökökkel és technikusokkal történt, ez egy baráti társaság, nagy részük a környező bányákban dolgozott, de bevettek néhány egyetemi embert is. Elugrottunk ide nem messzire, 30 kilométere, Hernádszentandrásra, amit mostanában BioSzentandrásnak is hívnak. A falu bio termékekben "utazik" fiatal és lelkes polgármesterének vezetésével. Ez a szimpatikus fiatalember egy előadást tartott nekünk, közben üdítő italokat és kávét kortyolgathattunk. Ezután megnéztük gyakorlatban is a dolgokat, majd átbuszoztunk a közeli Perére ahol az a bizonyos őzpörkölt volt a falu éttermében.
Szépen megterítettek nekünk egy nagy hosszú asztalt, bár tudták, hogy a bevételből nem vesznek sarokházat. Fejenként 1.500 forintot fizettünk, ez előre meg volt beszélve és ebben benne volt egy doboz sör is. Az ilyen hely rendes hely, ha valaki arra jár biztosan elégedetten fog távozni egy-egy ebéd után. Aranyhordónak hívják és ez itt igenis a reklám helye, mert megérdemlik.
Ez volt csütörtökön, pénteken meg egy szakrendelésen voltam kontrollon. Annak ellenére, hogy volt időpontom 2 és fél órát vártam. Egyre inkább az az érzésem, hogy ezek az időpontok azért vannak, hogy elszórakoztassák a betegeket. Mostanában több helyen is megfordultam, mindenhol ez volt a helyzet. Kivétel a háziorvosom, ott ez tökéletesen működik. Igaz, a helyzet is kissé egyszerűbb mint például egy traumatológián.
Hamarosan elmesélek egy történetet, még azokból az időkből amikor nem voltak előjegyzések. Rövid lesz de velős.
Apropó velős. Van néhány velős csontom is a mélyhűtőben, ha elfogy a birkám az fog következni. A múltkor olvastam az Interneten, hogy ott sem lehet túl hosszú időn át tárolni húsféléket. Hát bizony ezek majdnem egy éve várnak sorukra. A hét közepén lerendezem őket. Ma viszont még birka lesz, az utolsó adag. Nem túl sok krumplival. Mert fogyókúrázni is kell. Hát így élünk mi itt a végeken.
