Azért ez a 2.500 forint egy kiló tepertőért túlzás. Bár kétségtelen, hogy a tepertő könnyű dolog, sok fér egy kilóra, de akkor is. Szóval sok az a 2.500 forint. Valamikor a közalkalmazott, vagy ahogy akkoriban mondtuk a hivatalnok ebédidőben csak kiszaladt a hivatalból, vett az ABC-ben 20 deka zacskós tepertőt meg 3 zsemlét, megette a téren a padon és megvolt az ebéd. Zacskóban adták, innen az elnevezés, hogy zacskós tepertő. Szóval ez a tepertő igencsak az olcsó dolgok közé tartozott. Nem úgy mint manapság.
Persze fokozatosan szoktattak hozzá bennünket a 2.500 forintos árhoz. Eleinte csak néhány helyen láttuk, el is fordultunk rögtön, hogy nehogy má' ennyi pénzt adjunk érte. Ha valahol láttunk olcsóbban, boldogan vettünk belőle. Aztán szép lassan megszoktuk ezt is. Én már legalább negyedik alkalommal vettem ilyen 2.500 forintos tepertőt. Ami kétségtelen, hogy finom. Nem tudom mi a titka, de tényleg finom. Azért a csúcs az idei miskolci Kocsonya Farsang volt, ahol 7.000 forintot is elkértek egy kiló tepertőért. Bár kérni lehet, nem tudom mennyit adtak el belőle. Én nem voltam ott, csak hallomásból tudom.
Aztán meguntam ezt a tepertő "terrort", vettem két kiló zsírszalonnát és úgy döntöttem saját kezembe veszem a dolgot. A zsírszalonnát úgy kínálták, hogy bőrmentes, ami csak részben volt igaz, nagyjából 10 %-nyi mennyiségen bizony ott volt a bőr is. Sebaj, egy kilónyi mennyiségért nem sok az 500 forint, még ha van benne néhány darab bőrös rész is. Ezzel nem kell foglalkozni, majd lerágja az ember ha oda jut, hogy ennie kell.
Némi hezitálásra adott okot, hogy vajon megvan-e rendesen mosva, vagy nem ártana megmosni. Ha egyben lett volna megmostam volna. Így viszont, felaprítva nehéz lett volna, eltekintettem a megmosástól. Különben is, több órát fog sülni, itt bizony minden el fog pusztulni ami káros az emberi szervezetre. Úgy hogy meg nem mostam, csak kicsit jobban felaprítottam mint ahogy megvettem.
Ezután egy lábasba tettem elegendő mennyiségű bolti zsírt, éppen csak annyit, hogy a beledobott zsírszalonna darabok ne a láng által melegített puszta lábasba hulljanak. Ha ezt tennénk, addig amíg egy kevés zsír kisülne a zsírnak valóból néhány darab kicsit megpirulhatna. Én ezt úgy mondanám, hogy kíméletessé tettem a folyamat első részét. A zsírszalonna darabok már a frissen felolvadt zsíradékba hullanak. Igaz, a bolti zsír minősége meg sem közelíti az általunk kiolvasztott zsírét, de a mennyisége elhanyagolható az összes kiolvadt zsírhoz képest, tehát a minőséget nem rontja le számottevően.
Tehát a megolvadt bolti zsírban landoltak az apróra vágott zsírszalonna darabok. Innen a dolog elég unalmas, sűrű kevergetés mellett jó 3 és fél órát kell sütnünk, igen csak lassú tűzön. Ezt követően löccsintsünk bele egy kevés tejet. Csak úgy érzék alapján, ahogy szegény anyám mondta, arázomra. Ezt ismételjük meg még vagy háromszor. Isten őrizz, hogy egyszerre öntsük bele a fenti mennyiséget, a fele zsír biztos kifolyna a lábasból. Szép lassan, kis mennyiségenként kell ezt csinálni. Ez a tejecske biztosítja majd, hogy szép barna lesz a mi tepertőnk. Ezután még egy fél órácskát süssük nagyon gyenge lángon és már kész is van a mi házi töpörtyűnk. Nekem olyan finomra sikerült, hogy hamarább ettem meg mint az ajándékba kapott 20 dekányi 2.500 forintos tepertőt.
Az az igazság, hogy le kellett volna mérnem mennyi finom házi zsírt, és mennyi tepertőt kaptam az 1.000 forintomért, de mire ez eszembe jutott már elég jelentős mennyiségű tepertőt zabáltam fel. Csak úgy frissen, melegen. Hová mértem volna már akkor? De legközelebb megmérem. Viszont mérés nélkül is tudom, hogy megérte a dolog. Finomabb is lett, olcsóbb is volt, úgy hogy megismétlem majd a dolgot. Addig is ajánlom másoknak is, érdemes a 4 órát kevergetni. Egy könyvvel kell kiülni a konyhába, vagy még jobb, egy újsággal. Rajta, próbáljuk meg!