Hallgatom a rádiót valamelyik nap. Mondják, hogy egy nyugdíjas 30 milliós villanyszámlát kapott valamelyik áramszolgáltatótól. A gép kiszámolta, a nyomtató kinyomtatta, a csomagológép becsomagolta kopertába, a postás kivitte, a szerencsétlen nyugdíjas meg nem érti, hogy mi a fene van a számlára nyomtatva. Csak számolgatja a nullákat, meg keresi a tizedesvesszőt, majd unokáját szólongatja, hogy "ugyan már kisunokám nézd már meg mekkora összeget is kérnek ezek tőlem". Aztán a kisunka kortól és neveltetéstől függően válaszol, a lényeg hogy "ez nagyi 30 milllió forint, miért fogyasztasz te ilyen sokat nagyi?" Fogyaszt a nyavalya gondolja a nagyi. Aztán másnap felveszi a szép ruháját, felül a Volán buszra és elvergődik a városba ahol az áramszolgáltató ügyfélszolgálata működik, hogy megtudakolja mi is ez végülis? Ott némi szaladgálás kezdődik majd bocsánatkérés. Szerencsés esetben, mint most is. És a néni mehet vissza a falujába. Persze mint utaltam rá ez a jobbik eset, végülis végződhetne perrel is a dolog.

Aztán eszembe jut, hogy mivel számítógéppel készítik a számlát talán kézbesítés előtt lehetne pár soros programot beleírni, persze a programozás nyelvén, hogy "amennyiben a fogyasztó nem közület hanem magánfogyasztó és a számlázott összeg mondjuk nagyobb mint 500 ezer forint akkor számlaellenőrzés szükséges. Ennyi. Gondolom én.