Megérkezett egy amerikai hadihajó a Fekete tengeri kikötőbe, Batumiba. Élelmiszert, takarókat, vizet és tápszert hoztak a háború áldozatainak. Aztán látom, hogy jól megtermett, kinyalt amerikai haditengerészek állnak egymástól egy-két méterre és kicsit unott képpel dobálják egymásnak a csomagocskákat kézből kézbe, mintha csak labdáznának. A TV-néző lelke meg átmelegszik eme önzetlen segítség láttán. Naná, hiszen itt kérem humanitárius segélyről van szó. Egyik nép megsegíti a háborút szenvedett másik népet. Ami rendben van, így helyes.
Közben meg csak az ilyen kákán is csomót keresők mint én azon meditálnak, hogy ha ezek így akarják az egész hajót kiüríteni elég sokáig fog tartani. Szólni kéne nekik, hogy ha elhúzódna ez a háború és Amerika rászánja magát még egy szállítmányra érdemesebb lenne a csomagokat raklapra rakni aztán villás targoncákkal hipp-hopp kirakni az egészet. Igaz, akkor nem lenne ekkora média értéke a dolognak. Így aztán valahol azért bízom benne, hogy ha a TV- stábok összepakolnak csak előkerülnek azok a fránya villás targoncák és az amcsi tengerészek is mehetnek kicsit körülnézni a szép tengerparti városban.
