Minden alkalommal amikor sietve belépek a III. emeleten a liftbe megfogadom, hogy legközelebb ha kinyílik az ajtó feltétlenül benézek majd, hogy ott van-e a lift? Mert ha nem, akkor nekem annyi. És újabban eszembe jut az az idős miskolci hölgy is, aki szintén nem győződött meg erről és - mivel a szinten nem volt lift - beleesett a lift aknába. Szerencsére a földszinten vagy az I. emeleten történt a dolog, de lehetett volna a tizediken is. Így is megsérült, de nem halálosan. Végül is a földszinten is eshet az ember úgy, hogy fejét beveri valahová és szintén halál lehet a vége.
Néhány éve Pesten az ELTE Budaőrsi úti kollégiumában történt emiatt halálos baleset. Egy egyetemista fiú esett bele a VII. emeletről a lift aknába mert ott is nyitva volt az ajtó, csak éppen a lift nem volt ott. Tudom ritka dolog ez. Hány és hány ember száll be naponta millió liftbe csak nálunk is, és a lift mindig ott van a kinyíló ajtó mögött. Tehát azt mondhatnánk nem érdekes a dolog, marginális probléma, kicsi a valószínűsége, hogy éppen mi, vagy szeretteink közül legyen valaki az áldozat. De ha mi vagyunk az aki miatt a biztonság nem száz százalékos az minket nem fog vigasztalni. Az sem ha a liftkarbantartó vállalat saját halottjának tekint majd. Ne kapkodjunk hát, ne sisessünk, győződjünk meg az ajtó kinyitása után arról tényleg ott van-e a lift.
