Valami megváltozott az m1 reggeli hírműsorában. Nem hiszem, hogy B. J. változott volna meg egyik napról a másikra, inkább valami újfajta szerkesztői koncepcióról lehet szó. Az se tetszett amikor minden beszélgetés után felállt és kézfogással köszönt el a riportalanyoktól, szerintem elég lett volna egy mosollyal kísért bólintás is, viszont az ami mostanában van szokásban az tényleg udvariatlanság. Miről is van szó?
Újabban már szó sincs kézfogásról, sőt búcsúzásról sem. Ugyanis ha befejeződik a beszélgetés, elfordul a korábbi beszélgetőpartnerétől és máris kezdi a felvezető szöveget az újabb beszélgetéshez, szinte ugyanazzal a levegővétellel. Gondolom ez alatt a néhány mondat alatt a segéderők pillanatok alatt kicserélik a riportalanyokat is. Ha netán valaki kissé nehézkesebben tápászkodna fel akkor kétoldalról segítenek neki. Kétségtelen, hogy nem sok idő van a cserére, tehát igyekezni kell. Csak azt nem értem hová ez a nagy rohanás? Mi változott meg azóta, hogy a műsorvezető nyugodtan komótosan felállt és kezet nyújtott, majd átballagott egy másik helyre ahol már várta az újabb riportalany? Vagy a reklámot használták ki a helyszín átrendezéséhez.
És ha már a reggeli műsornál tartunk az utóbbi időben elharapódzott egy szokás, hogy a meghívott vendégek nem érkeznek meg a beszélgetés idejére. Tehát meg van tervezve egy vitaműsor, eljön az ideje, és kiderül, hogy a behívott vendég vagy valahol útközben van vagy egyáltalán nem is fog eljönni. Ebben természetesen nem a televíziósok a hibásak, itt bizony a riportalany a hunyó. Ő az aki nem hogy udvariatlan, de egyenesen tiszteletlen és nem csak a meghívókkal hanem velünk - nézőkkel - szemben is. Valamikor ilyen elképzelhetetlen lett volna. Egy televízióban szerepelni akkora presztízst jelentett, hogy a távolmaradást senki nem merte volna megkockáztatni.
Nem zárom ki, hogy ebben a televíziósok is hibásak. Bizony bizony időnként ott is lazaság uralkodik. Ezek után bizony ne csodálkozzunk ha a behívott vendég sem csinál nagy gondot, hogy beér-e időben a stúdióba vagy nem. A lazaság lazaságot szül, hiszen a reggeli csúccsal lehet számolni. Én például valószínűleg egy órával korábban ott lennék már. Aztán elnézelődnék, elolvasgatnék. Vagy beszélgetnék a szintén időben érkezett vendégekkel. Kettőn áll a vásár - ahogy mondani szokták. Valakinek el kéne kezdeni helyreállítani a televízió műsorok régi tekintélyét. Kezdhetnék a házigazdák. Például azzal, hogy B. J. ismét kézfogással vagy egy mosolygós bólintással búcsúzik a vendégektől.
