Szerény véleményem szerint az angolt. Elsőre mindenképpen. Hallgatóimnak is ezt szoktam mondani. Angolul beszélnek Amerikában, Angliában, Ausztráliában, Ázsia és Afrika számos országában. És természetesen idegennyelvként nagyon sokan tanulják azokban az országokban is ahol nem az angol az anyanyelv. Például Franciaországban, Németországban, Oroszországban, hogy csak a jelentősebbeket említsem. Tehát ha szeretjük ha nem, a racionalitás azt diktálja, hogy az első idegennyelv amit az ember megtanul az angol legyen. Szerencsére ma már túl vagyunk a rendszerváltás okozta első sokkon, van elegendő angoltanárunk is.
Aztán ha megtanultunk angolul lehet tanulni németül vagy oroszul. Az egyikkel Németországban, Ausztriában és Svájcban érezhetjük magunkat otthon, a másikkal a volt Szovjetunió területén. A némettel ezenkívül jól el lehet boldogulni a volt monarchia területén is, főleg az idősebb korosztály körében, az orosszal pedig az összes szláv országban. Tehát a már említett volt Szovjetunión kívül Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, a volt Jugoszlávia területén, Bulgáriában és a volt NDK-ban. Azért ha valaki nekem szegezné a kérdést, hogy mégis melyik legyen a második idegen nyelv akkor azt mondanám, hogy a német. A német, mert itt vannak a német és osztrák vállalkozások. Igaz, el lehet ott boldogulni az angollal is de jó pontot jelenthet a német tudás. Nem beszélve arról, hogy az állásajánlatok nagy többségében is a német van feltüntetve az angol mellett mint elvárt nyelvismeret. Tehát a második nyelv legyen a német.
És mivel a mai világban már két nyelv ismerete sem tekinthető elegendőnek a biztos egzisztenciához javaslom tanuljunk meg oroszul is. Oroszország nagy ország, bár még kicsit alvó állapotban van, de egyszer ők is beindulnak majd mint Dél-Korea és Kína. Akkor jól fog jönni egy orosz nyelvtudás.
És mi van ha már tudunk oroszul is? Hát akkor jöhet az élvezet. Azok a nyelvek amiket világéletünkben szerettünk volna megtanulni de mindig mást kellett tanulni helyette. Például angolt, németet, oroszt. És ilyenkor jöhetnek a szép és romantikus nyelvek, a francia, az olasz és a spanyol. Bár énnekem soha nem tetszett egyik sem, de gyakran hallom - főleg a lányoktól - hogy nekik az olasz vagy francia tetszik. Van ilyen. Egy élet olyan hosszú, nem igaz, hogy ne férne bele ez a 4 idegen nyelv.
És nem mellékesen ezzel az államtitkár asszony kedvében is járnak, aki nem csak a pedagógusképzést szándékozik átalakítani hanem lépéseket szándékozik tenni az angol nyelv visszaszorítására is, elsősorban a francia és spanyol nyelv javára. Ami azért sajnálatosan rossz lépés lenne. Fontos és szép nyelvek ezek a latin nyelvek, de szerintem vannak fontosabbak. Legalábbis az életben való boldogulás szempontjából.
A Morgómedve olvasói tudják, hogy az én erősségem az orosz, de jól tudok németül is, viszont nem adnak el angolul sem. Egyszer - 40 évvel ezelőtt - megpróbálkoztam a franciával is de rájöttem, hogy egyedül, autodidakta módon - a kiejtés miatt - nem tudom megtanulni így aztán hindiül kezdtem tanulni. Aztán ez is abbamaradt. Rövid és felejthető kaland volt az idegennyelvek világában. Passzió.