Az előző írásom elég sikeres volt, 6200-an nézték meg, ami persze annak köszönhető, hogy az Index kitette a saját honlapjára. Nyilván a téma közérdeklődésre tarthatott számot, amit ez a nagy szám is igazolt. Valóban jól sikerült írás volt. Tudnék sok ilyet írni, de az az igazság, hogy az ilyen írásokhoz nyugodt körülmények kellenek. Mostanában meg ilyen körülmények nem túl gyakran voltak. Talán januárban. Januárban nyugodtabb az élet, decemberben mindenki siet, készülni kell a karácsonyra is, az elmúlt évet is meg kell ünnepelni, szóval a december kész rohanás. És ez így van jól, kell egy alkalom amikor a munkahelyeken leülünk egy kicsit, fehér asztal mellett elbeszélgetünk. Éhesen, szomjasan nem lehet jóízűen beszélgetni, ezért ilyenkor van enni- és innivaló is.
Én például hétfőn este a karunk rendezvényén vettem részt. Tavaly volt az első ilyen, nagy buli volt, írtam is róla akkor. Most egy kicsit más jellegű volt, beszélgetős. A munkahelyi kollektívák nagyjából egy helyre csoportosultak, így folyt az evés-ivás, beszélgetés. Persze ezt megelőzte egy komoly rész is, a kar dékánja köszöntötte a jelenlévőket, majd az egyik - a karért sokat tevő kolléga - köszöntése következett 70. születésnapja alkalmából. Ez eredetileg egy múlt pénteki önálló rendezvény lett volna, de egy váratlan haláleset miatt elmaradt.
Ezt követően egy borkóstolóra került sor, a borok termelője ismertette egy-egy borról az aktuális tudnivalókat, majd az elhangzottakat próbáltuk megtapasztalni miközben kortyolgattuk a különféle borokat. A borkóstolás első része után következett a vacsora. Én egy kiváló vadpörköltet ettem elsőként sztrapacskával, ezután ezt lenyomattam egy mini adag hurkával és kolbásszal. Köretként párolt káposzta és krumplipürészerűség szolgált hozzá. Ezt követően megvártam amíg ezek rendezik soraikat bent és csak ekkor küldtem le 2-3 szelet süteményt. És persze kortyolgattam a különféle borokat is.
Én egyébként nem vagyok boros, ebédhez is maximum 1-2 pohárkával szoktam csak inni, azt sem túl gyakran. Én a sört kedvelem igazán, viszont a súlyom miatt azt sem nagyon lehet, így aztán marad a Zero Cola. Amit egyébként szívesen iszom, mert szeretem. Közben kezdetét vette a borkóstolás második része is, hát itt azért a figyelem már kissé alább hagyott. Jól kitartottam, majdnem a végéig. Útravalóként még mindenki kapott egy palack bort is.
Tegnap kipihenhettem a hétfői vacsorát, aztán ma megint összekaptam magam kimentem a volt tanszékemre, vagy inkább intézetembe már, ahol éppen véget ért az államvizsga. Meg nem bukott senki, de az eredmények eléggé szórtak. A hallgatók elmentek, mi meg átalakultunk év végét ünneplőkké. Enni- innivalókban itt sem szenvedtünk hiányt. Jókat beszélgettünk miközben fogyott a hidegtál tartalma is a tálcákról. Itt többen kocsival voltak, így aztán ketten hárman voltunk akik ihattunk is. Meg is maradt elég sok ital. Nem egy ivós társaság a mienk, jó néhányszor elő kell még majd venni ugyanazokat a borospalackokat míg tartalmuk elfogy. De azért jól éreztük magunkat, jó hangulatban köszöntem el kora délután.
Holnaptól meg elkezdődik a készülés a karácsonyra. Ételek, italok, ajándékok felhajtása, hogy 24-én amikor minden bezár megpihenhessünk egy kicsit. Én még szándékozom jelentkezni, de azért ezúttal is kívánok szeretetteljes karácsonyi ünnepeket minden olvasómnak.
