Hja kérem, nem először mondom, nagyot változott a világ. Még a Nagy földön is. Mi akik sűrűbben fordultunk meg arrafelé még emlékszünk rá, hogy a zsúfolt moszkvai utcán gyakran jöttek velünk szembe férfiak vagy nők, nyakukban spárgára felfűzött 20-25 tekercs WC papírral.

Engem ez mindig arra emlékeztetett, amikor Losonczy elvtárs az Elnöki Tanács elnöke egzotikus országokban járt, és ott mindenféle virágokból font koszorúkat akasztottak a nyakába. Kicsit körülnéztem a Net-en de sajnos nem találtam igazi képet. Hasonlót azonban igen. Íme:

Nem tudom mi történik a képen, lehet, hogy ezt a koszorút fogják mindjárt a nyakába akasztani. A kedves olvasó meg képzelje a koszorút Losonczy elvtárs nyakába és mindjárt tudja miért is jutott nekem eszembe mindig egy ilyen kép, ha egy-egy szerencsésebb szovjet polgárral hozott össze a sors, akinek néhány órás sorban állás után sikerült beszereznie egy kisebb tétel WC papírt.

Amit aztán a ma szakembere a papírgyárban a "Popsi öröme" névvel ruházott fel. Az elnevezést természetesen most is az én járatlan fordításomban adom vissza az orosz nyelvben járatlanok számára. Közben meg ízlelgetem az elnevezést. Végül is nem rossz.

A szovjet ember elég sokáig bánt mostohán ülepével amikor kénytelen volt újságokkal végezni ezt az alapvető higiéniai műveletet. De ne csak róluk beszéljünk, nem volt ez másképp nálunk sem az ötvenes években. Hát bizony nyugodtan mondhatjuk, hogy ezekben az időkben elég mostohán bántunk a címben is jelzett testrészünkkel. Aztán eljöttek a szebb idők amikor sutba dobtuk az újságpapírt, és megjelent a WC papír, mint olyan. Először nálunk, aztán odaát is. Igaz kevés volt belőle ezért kisebb gondunk is nagyobb volt annál, hogy névadással foglalkozzunk. Örültünk, hogy volt. De ahogy látjuk - már a WC papír fronton is - itt van már a Kánaán, tehát adjunk nevet neki, hátha a mi gyárunk terméke lesz kelendőbb és nem a konkurenciáé. Így igaz. A fogyasztóért küzdeni kell, ha névadással, hát névadással. És most végre-valahára tekintsük meg az oly sok örömöt ígérő termék borítóját:

Hát ő az. Hogy a papagájnak milyen funkciója van, nem tudom. De nem is az az érdekes, hanem a felszabadult öröm amit használata okozhat. Mint olvashatjuk - a popsi öröme. :)

És ha Lenin elvtárs megkérdezi, hogy vagyunk meg a szovjet hatalom nélkül nyugodtan mondhassuk: "Hát tudja Lenin elvtárs, a WC papírt tekintve biztos, hogy most már jobb nekünk".