Rájöttem, hogy a régi szovjet Rakéta porszívónál nincs jobb. Hosszú volt az út amíg idáig eljutottam. De kezdjük az elején.
Mielőtt a piacgazdaság ránk köszöntött egy szovjet gyártmányú Rakéta porszívóval porszívóztunk. Aztán jött a piacgazdaság, a fogyasztói társadalom, mi is vettünk egy formatervezett nagy teljesítményű porszívót, ezt meg kivittem Mályiba, ott úgy is szükség volt egy porszívóra. Eleinte szívott is az rendesen, aztán egy idő után valami miatt meggyengült a szívó hatása. Ma sem tudom miért. Illetve sejtem. A porzsákot tisztítás után nem tudtam úgy visszailleszteni ahogy eredetileg volt akármennyit is kínlódtam vele. Lehet, hogy idővel a porzsák tulajdonságai is változtak, tény hogy hiába tisztítottam ki, hiába igyekeztem precízen visszailleszteni a helyére a szívó hatás elég gyatra volt. Aztán kicsit körülnéztünk a családban és kiderült, hogy anyósomnál van egy porszívó ami elég jól szív. Elhoztam, innentől fogva ez volt a porszívónk. A porzsák cseréje itt is nehézkes volt, de azért működött rendesen. Nem is lett volna vele semmi baj, ha a zsákot nem kellett volna üríteni. Ami azért elég macerás dolog, többnyire én végeztem. Nem mintha én szerettem volna legjobban porzsákot üríteni de engem zavart legjobban ha porszívózás közben már nem szívott rendesen a porszívó. Ment is ez egy darabig amíg meg nem jelentek az úgynevezett HEPA szűrős porszívók, amiket úgy hirdettek, hogy porzsák nélküliek. Felcsillant a feleségem szeme, na végre egy porszívó amihez nem kell zsák, vettünk is egyet hamarosan. Szívott is rendesen de egy idő után természetesen ennél is lecsökkent a szívóhatás. Nosza kiürítettem (mert megint rám maradt) a portartályt, mert azért itt is kellett valamibe gyűjteni a port, szóval kiürítettem a csészét amibe a por gyűlt, és porszívóztam tovább. Valamit javult a helyzet, de nem volt az igazi. Néhány ilyen ürítés után elővettem a használati utasítást és áttanulmányoztam. Hát amit olvastam nem dobott fel.