Úgy gondolom a svédek most rosszul döntöttek. Igaz, megspórolnak valamennyi pénzt, viszont sokkal többet veszítenek azzal a presztízsveszteséggel ami ezt a döntést kíséri. Svédországra Európában mintaországként tekintenek, ahol az emberi jogok nem sérülhetnek, ahol egy humánus állam gondoskodik polgárainak minél jobb életéről és nem utolsó sorban Svédország egy gazdag állam. Mibe kerülne nekik egy 20 éves, mentálisan sérült magyar állampolgárt eltartani, aki 27 éve ott élő nagynénje mellett élhetne biztonságban és szeretetben? Bizonyára nem kevés pénzbe, viszont az ország jó híre tovább nőne eme emberi gesztus kapcsán. De nem. Úgy tűnik Svédország megmakacsolta magát, nem enged a huszonegyből. Fruzsinának haza kell térnie, hogy a szerető nagynéni gondoskodása helyett elnyelje a hazai szociális ellátó rendszer valamelyik otthona. Aki mint mondtam, már 27 éve él Svédországban és - gondolom - svéd állampolgár.
És ha valaki azt hinné, hogy valami svéd bürokratával hadakozunk és kormánytényezők nem is tudnak a dologról nagyon téved. Még a külügyminiszterünk sem tudott sikert elérni. Legalábbis egyelőre. Azért én még nem adom fel, bízom a svédekben. A történetet nem meséltem el, ha valaki nem lenne képben itt utánaolvashat.
Itt pedig megnézhetjük a videót ahol a nagylány "írásban" (igaz, svédül és angolul) elbeszéli nekünk a történetét:
