A hétvégén rendezgettem a ruhatáramat és kicsit kiszellőztettem az irhabundámat is. Ezt az irhabundát nagyjából 35 éve vettem és egyszer sem volt rajtam. Leginkább azért mert rám se jött volna. Akkor sem jött volna rám amikor megvettem, de akkor azért nagyobb volt rá az esély. Elmondom hogy került a birtokomba.
Itt volt Donyeckből tanulmányúton egy egyetemi kolléga. Talán 2 hétig volt itt, én voltam a kísérője. Nappal el voltunk az egyetemen, délután viszont a boltokat jártam vele. Akkor mi már a legvidámabb barakk voltunk a szocialista táboron belül, ide járt mindenki vásárolni a környező országokból. Különösen igaz volt ez a volt Szovjetunióra, ahol igaz, hogy még kerti törpéből is nekik volt a legnagyobb a világon, viszont a boltok meglehetősen üresen tátongtak. Főleg távolabb Moszkvától. Úgy hogy a kedves vendéggel bementünk az Ady hídnál lévő férfi ruházati boltba is, ahol éppen akkor érkeztek mongol irhabundák.
A Szovjetunióban nagy kincs volt egy irhabunda, így aztán Pável meglehetősen vágyakozva nézegette ezeket a bundákat. Én már nem emlékszem, hogy mennyibe került, de nem volt drága. Annyira, hogy én is vettem egyet. Igaz rám egy kicsit szűk volt, de éppen akkor terveztem egy rendesebb fogyókúrát, így aztán bátran megvettem. Én hazahoztam a magamét, beakasztottam a szekrénybe, azóta csak a szekrény változott körülötte. Amikor látom eszembe jut, hogy vajon vállalják-e majd a tisztítását, aztán kiveszem az egyenruhámat, mert egy helyen vannak. Még nem zárom ki, hogy egyszer fogom hordani, bár ennek elég kicsi a valószínűsége. Gondolom Pável azért vígan feszített benne otthon.
Egyébként nem tudom mi van vele. Amikor jött ez az email-es korszak láttam, hogy az egyeteme is elérhető az Interneten, írtam a rendszergazdájuknak, hogy közvetítsen már legyen szíves. Közvetített, a Pável azt üzente vissza, hogy örömmel veszi ha levelet kap tőlem, gondolja emlékszem még a postacímére. Én már akkor nagyon el voltam kényelmesedve, szóba sem jött a csigaposta, úgy hogy halvány gőzöm sincs, hogy mi van vele. Gondolom nyugdíjas mint én. Azért ha megtudok valamit majd megírom.
P.S. Azért túloztam amikor azt írtam, hogy mindenki ide járt vásárolni. Azért a többi szocialista országban sem volt rosszabb az ellátás, kivéve a Szovjetuniót meg Romániát, mert ott tényleg komoly gondok voltak. Bulgáriát meg Lengyelországot nem ismerem, ott akkor még nem jártam. Elég sok cuccot vettem én Csehszlovákiában is meg az NDK-ban is.
