HTML

Morgómedve

Friss topikok

  • Gyula Turcsán: Pötyi az anyukája révén az unokatestvérem volt! Nem volt könnyű élete, de örülök, hogy a gyerekek ... (2023.03.13. 19:46) Emlékezés Dr. Anóka Izabellára
  • FlashFWD: és még egyszer: info. :) késő van, na! (2021.02.01. 23:19) Summa summarum vagy Szumma szummárum?
  • Morgó Medve: @g.dani: Kedves Galya, szép kis kalamajkát okozott Magánál ez a generátoros üzem. Úgy látom azért ... (2019.01.03. 09:11) Morgolódás porszívó teljesítmény ügyben
  • exbikfic: @Morgó Medve: Köszönöm, igyekszem, bár most már jó ideje éppen a kedvetlenség szakaszában vagyok. ... (2018.11.30. 21:35) Egy blog vége
  • Morgó Medve: @vajgerpeti: Én már cimbora elég sokszor kapcsolom ki a magam képcsöves televízióját. A beszélgeté... (2018.11.18. 17:58) A LED projekt vége

Egri beszámoló II.

2006.06.05. 18:34 Morgó Medve

Rövid, üdítő séta után megérkeztem a városi sportcsarnokba. Örömmel üdvözöltem hallgatóimat, már aki ott volt. A hallgatók egyrésze ugyanis már az előző este eljött mert hajnalban kezdték a székek és asztalok szálítását egy középiskolából, hogy legyen hová leülni az úri közönségnek. Mint hallottam munka volt rendesen, most zuhanyoznak, majd jönnek. Körülnéztem a spiritusz égők környékén de nem sok mindent találtam. Mint megtudtam van egy kis késés, amire gyomrom agresszív korgással reagált. Röpke fél óra után a következő vizitem már sikerrel járt. Kaptunk a 2 napra étkezési utalványokat, na mondom ennek felét eldorbézolom ma, felét meg holnap. Hát nagy dorbézolás nem lett a dologból. Egy darab hurka egy jegy, egy darab kolbász megintcsak egy jegy. Nem nagyon értettem a dolgot, hiszen a kolbász mégiscsak többé-kevésbé húsból van. Valahogy úgy voltam vele mint Nagy Bandó András a kabaréban, hogy a fehér bortól is szintelent pisil az ember meg a vöröstől is akkor utóbbi azért értékesebb mert valami csak marad a szervezetben. Namármost a kolbász azért jelentős részben mégiscsak húsféleség és nem rizs tehát ha ugyanannyiba kerül mégiscsak a kolbászt kéne választani. Így is történt kértem egy darab kolbászt, gondoltam beosztó leszek, messze még a vasárnap dél mire hazakerülök. Mustárt és kenyeret annyit vehetett az ember amennyit akart. Ez megnyugtatott. Legfeljebb kenyeret eszem mustárral ha minden kötél szakad. Imádom egyébként, igaz csak a Globus mustárt azt is vagy tubusból vagy műanyag flakonból. Jó étvággyal elfogyasztottam hát kolbászomat (sok kenyérrel és mustárral mert az ember legyen beosztó) és váltottam pár szót az időközben megérkezett immáron finom szappanillatot árasztó szállítóbrigáddal. Egyik hallgatóm kicsit aggódva jegyezte meg, hogy tanár úr, ebből kéne nekünk 2 napig élni? Én akkor még nem igazán tanulmányoztam a koperta tartalmát így nem is igazán vettem komolyan aggodalmait. Később azért csak átszámítottam az utalványokat hurkára meg kolbászra és kénytelen voltam megállapítani, hogy itt azért nem fogunk nyugtalanul és álmatlanul forgolódni éjszaka a jóllakottságtól ami figyelembevéve az ágyam feletti szűk teret, nekem tulajdonképpen jól is jött.

Ebéd után csatlakoztam a zenekart segítő kis csapathoz, a dolgunk csak annyi volt, hogy a zenélés után a zenekar tárgyi eszközeit (székek, kottaállványok) átköltöztessük a következő helyszínre. Nyugis dolog volt, amíg a zenakar térzenét adott a csodálkozó helyieknek a Dobó téren mi kellemes hideg söröket kortyolgattunk a járdákra kitelepült sörözők teraszain és gyönyörködtünk eme szép történelmi városban. Akkor még volt valami nyoma a tavasznak, ma már sajnos ez nem mondható el. Mire söreinket kiittuk a zenekar is végzett, igy mi jöttünk a költöztetéssel, immár a sportcsarnok mellé.

Este 7-kor megtörtént a hivatalos megnyító, zászlók, beszédek, éneklés és emelkedettség. A részletekkel nem untatnám a nyájas olvasót. A megnyító után kezdetét vette a gondtalan szórakozás. Rég nem látott cimbrák borultak egymás nyakába a találkozást újabb és újabb korsó sörökkel megpecsételve. De Egerben vagyunk kérem, igy az udvaron lévő sátrakban Bacchusnak is hódolhattak hívei. Én úgy fél 10 felé gondoltam úgy hogy hazamegyek. Kapóra jött, hogy szobatársam a bőröndjei miatt taxit hívott így igazán kellemesen végződött a nap, még kutyagolnom sem kellett. A találkozó baráti légköre éngem is megérintett, boldog, elégedett mosollyal dőltem hátra az ágyon ami nagy hiba volt, mivel a ferde tető sajnos nem változott időközben lapos tetővé... :)

 

Szólj hozzá!

Címkék: Történetek Hagyományok

A bejegyzés trackback címe:

https://morgomedve.blog.hu/api/trackback/id/tr895181169

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása