A kishörcsögök ma egy hetesek. Kicsit büdös van körülöttük, mitagadás. Megpróbáltam ugyan részletekben kicserélni a forgácsot de nem sok sikerrel. Mintha csak tudta volna mit szeretnék, először az akvárium egyik felében rendezkedett be a kicsikkel, aztán a masikban. Így aztán óvatosan részleges fogács cserét tudtam végezni. A kicsiken elkezdődött a szőrnövekedés, most már nem mind rózsaszín, csak a satnyábbak. A szemük még zárva van. Reggel kettő megpróbált ellógni a közös fészekből de az öreg hörcsi résen volt és gyorsan visszapaterolta őket. Nem tudtam eldönteni adjak-e nekik vizet vagy ne? Az interneten azt olvastam, hogy kell, az egyik kisállatboltos szerint nem kell. Így aztán tegnap beszereztem egy gyönyörű nagy fej salátát aztán jól teleraktam az akváriumot hatalmas saláta levelekkel. Abból indultam ki, hogy nedvesség kell neki, a salátában elég sok van, hát ossza be magának. Így aztán szegény először csak szaladgált a levelekkel majd megkezdte az egyik sarokban felhalmozni őket, végül a maradékot meg magukra húzta aztán elcsendesedett az akvárium. Jól megy ennek a hörcsinek, még az esernyője is salátalevélből van.:)

Tegnap este egyébként kicsit kirittyentettem magam, bányász egyenruhát húztam és kitrabantoztam az egyetemre, balek oktatásra. Tudni kell, hogy a mi egyetemünkön és még jónéhány selmeci kötődésű egyetemen a felsőbbévesek nagy szeretettel fogadják az elsőéveseket és balekhét keretében ismertetik meg velük az egyetemet. Aztán mikor elkezdődik a félév balekoktatásokat rendeznek ahol a selmeci hagyományokról beszélnek az újonnan jötteknek. Ezt követi majd a balekvizsga ahol számot adhatnak arról mit is tanultak meg az elmondottakból. Ezután egy szakestélyen megkeresztelik őket, onnantól már nem pogányok többé, hanem balekok ami a karon azért már mégicsak valami, legalábbis a pogányhoz képest.

Tegnap volt az utolsó előadás, szerénységemet hívták meg a felsőbbéves firmák, ami azért nagy megtiszteltetés volt. Örömmel láttam viszont azokat akik a palacsintákat sütötték, aki dió pálinkát hozott nekem balekfeladatként. Meg hát öröm volt nézni ezeket a kedves, lelkes fiatal embereket akik nem nyűgnek, szükséges rossznak tekintik ezt a hagyomány ápolást. Meggyőződésem, hogy izgatottan várják az első szakestélyt, aztán a pillanatot amikor megcsináltatják bányász egyenruhájukat és lehet, hogy én leszek az aki egy kis sörrel felavatja majd. Beszéltem sokmindenről, egy jó hangulatú est volt a szándékom, azt hiszem ezt el is értem.