December első napjai minden évben Szent Borbála nevéhez kötődnek. Mint egy társadalmi-szakmai szervezet egyik egyetemi vezetője sok meghívást kapok a Borbála-naphoz kötődő ünnepségekre mint ahogy ebben az évben is. Így aztán a bányász egyenruhám - ahogy mondani szokták - csúcsra van járatva és többnyire csak éjszaka nincs rajtam. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy viszonylag józanul sikerül átvészelnem decembernek ezeket a nevezetes napjait.:)
Csütörtökön a harmadéves hallgatók rendeztek szakestélyt, ami nem igazán Borbála napjához kötődött, de mivel 4-én volt az elnök megemlékezett erről a mártírhalált halt szép leánykáról. Aki - többek között - a bányászok védőszentje is. Sajnos ezek a szakestélyek nem igazán támogatják az én "Egyszer hopp, másszor kopp" elveken nyugvó fogyókúrámat, mert imádom a zsíros kenyeret ecetes hagymával. Ráadásul a szokásostól eltérően most lila hagyma volt ami állítólag kedd óta - tehát 2 napon keresztül - ázott már az ecetben. Nem sikerült kiderítenem, hogy ennek valami sajátos gasztronómiai okai voltak-e vagy egyszerűen a lányok ekkor értek rá hagymát tisztítani meg aprítani. Ezen sem csodálkoznék egyébként, utolsó előtti hétnél tartottunk a múlt héten, mostanában naponta 2-3 Zh-t is megírnak szegények. Szerda esténként például nálam. :) Minden esetre akármi is volt az oka, nagyon finom volt. Jól árjárta az ecetes lé mégsem ázott el, szinte szétomlott az ember szájában.
Pénteken egy doktori védést követően kellett néhány szendvicset elpusztítatnom, majd ezt követően egy kiállítás megnyitóra rohantam ahol szintén gondoskodtak a szellemi táplálékon kívül egyéb táplálékokról is. Itt - talán a kiváló forralt bor hatására - aztán tényleg a mohóság bűnébe estem, volt is lelkiismeret furdalásom utána.
A szombat jelentette számomra az ünnepségek csúcspontját. Elutaztam falumba ahol a templomban mise keretében egy igen szép Borbála-napi ünnepségen vehettem részt. Csak emlékeztetem rendszeres olvasóimat, hogy szeptember végén is ott jártam. Ezt csak azért írom mert most már egyre több embert köszöntöttem ismerősként és úgy vettem észre ők is újra rózsaiként fogadtak. Az ünnepség tényleg szép volt, jól harmonizált a bányászat egyik vezetőjének Borbála-napi köszöntője a tisztelendő úr által celebrált misével. Ezt követően ismételten alkalmam volt elfogyasztani néhány töltött káposztát aminek az útjat egy kis sertéspörkölttel készítettem elő. Desszertként néhány túrós- és mákos rétes szolgált és hát közben rengeteget beszélgettünk. Kora délután indultam haza, igyekeznem is kellett, estére megint szakestélyre voltam hivatalos. Egy kis pihenés után újra útra keltem majd egy nagyon jó hangulatú szakestélyen vettem részt. Ezt nem hallgatók szervezték hanem borsodi bányászok. Természetesen mint vendégek jelen voltak hallgatók is.
És ezek után illene már tényleg nyilatkozni valamit mi is van ezzel a híres fogyókúrával? Hát örömmel jelentem, hogy vannak sikereim. Múlt héten kedden 121 kiló voltam, ami közel 4 kiló fogyást jelentett. Arra gondoltam, hogy megvárom, hogy 120 kiló alá menjek és akkor leírom tapasztalataimat. Hát úgy tűnik erre most kicsit várni kell. De amikor ez alá megyek feltétlenül megosztom tapasztalataimat kedves olvasóimmal. Úgy tűnik nem sokáig kell várnom mert a közel jövőben nem látszik semmi olyan alkalom ahol esetleg ismét elcsábulhatnék. Ennek jegyében kívánok kellemes hetet minden Morgómedve olvasónak.:)
