Néhány hete amikor arról írtam, hogy milyenek is voltak a teázások orosz barátaimnál mikor vendégségben ott jártam eldöntöttem, hogy egyszer leírom milyenek is voltak ezek a vendégségek. Sok barátomnál voltam vendégségben. Náluk rendszeresen, minden alkalommal amikor ott jártam. Aztán voltam olyan helyeken is ahol - hogy is mondjam? - ahol valami más miatt voltam szívesen látott vendég. Vagy mert úgy érezték, hogy illik meghívni, vagy mert valami miatt úgy gondolták jó az, ha engem meghívnak. Szívesen látott vendég voltam ott is de hiányzott az a közvetlenség és kölcsönös szeretet ami a barátaimnál megvolt. Felhőtlenül ezeken a helyeken éreztem jól magam, bár a többi helyen is mindent elkövettek, hogy mint vendég elégedett legyek. Ezek után nézzük meg, milyen is volt egy ilyen vendégség a 80-as évek elején. Az egyszerűség kedvéért találomra kiválasztom Kosztya barátomat, aki Moszkvában élt családjával egy másfél szobás lakásban, közel az Izmajlovszkij park metróállomáshoz. Ez a másfél szobás lakás akkora volt mint manapság nálunk egy másfél szobás lakás. Természetesen panelben. A kisebb szobában lakott a kisebb fiú a nyugdíjas nagymamával, a nagyobbikban a szülők a nagyobb fiúval, aki akkor már egyetemista volt. Volt még egy szűk előszoba ahonnan nyílt egy konyha és egy fürdőszoba egy WC-vel.
