Már régóta figyelem azt a fajta stílust ami az egyik kereskedelmi csatornán dívik. Nem vagyok én nagyon sűrű vendég ott, reggelente 7 óra tájban szoktam odakapcsolni mikor a kincstári TV-n hírek meg ilyesmik mennek 20-25 percen keresztül. Itt szokás keresztnéven szólítani a riportalanyokat.
Ma reggel például az MSZP elnöke Lendvai Ildikó volt a vendég. A férfi riporter természetesen nem elnökasszonynak szólította hanem csak úgy egyszerűen Ildikónak. Mint ahogy korábban is a behívott riportalanyokat. A keresztnevükön. Hát ez engem zavar. Bizalmaskodásnak is számíthatna de inkább udvariatlanságnak. Ezzel nem csak én vagyok így, hanem a riporter édesapja is, ugyanis a szerkesztő úr megemlítette, hogy édesapja is furcsállja ezt a fajta megszólítást. A riportalany nem vette zokon a dolgot, hiszen - mint mondta is - ez a neve, tehát látszólag felmentést adott a riporternek. Meg kell ezért jegyeznem, hogy a riportalany hölgy nem szólította Róbertnek a vele szemben ülőt, ha jól emlékszem nem szólította meg sehogy sem, de nem gondolom, hogy keresztnéven szólította volna. Volt egy olyan érzésem egyébként, hogy az elnök asszony sem örült ennek a dolognak, de udvarias volt és - ahogy szokták mondani - jó pofát vágott a dologhoz. Mindenesetre sokkal udvariasabb volt mint Bubik István egykor, aki azzal kezdte a válaszát a Nap-keltében, hogy "Először is maga itt ne Pistázzon!". Pedig ahogy Kakuk György a kérdésében fogalmazott nem volt bántó. Ebben a formában a pistázás nagyon is elfogadható volt, egyáltalán nem volt udvariatlan. De hát Bubik Istvánnak is volt egyfajta stílusa amit egyébként pont ezért nem is kedveltem.
Visszatérve a ma reggelhez én elfogadom, hogy egy maradi gondolkozású ember vagyok, de mégis úgy gondolom, hogy a televízióban nem való keresztnéven szólítani a riportalanyokat, ők viszont biztos örömmel szólítják szerkesztő úrnak vagy szerkesztő asszonynak a házigazdákat.
Igaz nem vagyunk angol nyelvterületen, de azért kicsit felhasználhatjuk az ottani tapasztalatokat. Úgy tudom ott a tegeződés jele a keresztnéven való szólítás mivel nyelvileg nem különböztethető meg, hiszen a "you" szó lehet tegező és magázó forma is. Nem mondom, hogy nálunk is kötődjön a keresztnéven való szólítás a tegeződéshez, de idegenek között mindenképpen egy kicsit bizalmasabbnak számít. Lehet keresztnéven szólítani de akkor nekünk is fel kell ajánlanunk.
Egyébként ez nekem is sokáig jelentett gondot, aztán ha valakit mégis keresztnéven szólítottam felajánlottam, hogy viszonzásul engem is szólítson keresztnéven. De maradt a magázó forma. És megbeszéltük a dolgot. Természetesen ez csak azokra a kapcsolatokra igaz ahol nem közeli ismerősökről volt szó és a másik fél hölgy volt.
Végül egy példa amit nemrég olvastam egy levelező listán. Egy hölgy írta, egy pedagógus, egy egyetemi oktató a közép korosztályból. Ő írta, hogy a főnöke szereti ha tanár úrnak szólítják, ő viszont keresztnéven szólítja a kolléganőit. És ő ezt nem tartja helyesnek. Úgy gondolom a hölgynek igaza van. Ha őt keresztnéven szólítja a korban közelálló főnöke akkor ezt a lehetőséget neki is fel kéne ajánlani. Vagy nem? :)
Az oktató hallgatói viszony egészen más dolog, ebbe már én sem merek belemenni.:)
