Szeretem a kaviárt. Sőt imádom. Az a baj, hogy túl drága. Tavaly az egyik hipermarketben 90 grammért kértek 1679 forintot. Természetesen orosz kaviárról van szó, mégpedig a vörösről, amit a lazacból nyernek Oroszország Távol-Keleti vidékein. Ugyanott látható volt a kilónkénti ár is, 18.656 Ft. Az esetről írtam a Morgómedvében is, itt olvasható.
Nem olcsó dolog ez a kaviár, ezért is sajnáltam azt a közel tonnányi lazackaviárt amit a határőrök semmisítettek meg egy Dél-Szahalinszki szeméttelepen. Nyilván orvhalászok által "kitermelt" halikráról van szó ami arra várt volna, hogy elszállítsák az ország belsejébe további feldolgozás végett. Valahol azonban porszem csúszhatott a gépezetbe és a határőrizeti szervek tudomására jutott a dolog, akik természetesen megsemmisítették az elkobzott kaviárt. Hogy az orvhalászokkal mi történt azt csak sejthetjük. Az alábbi képeken csak a kaviár "hegyek" megsemmisítést láthatjuk.
Első körben a kaviárt elszállították egy közeli szeméttelepre ahol egy hatalmas árkot ástak, ebbe öntötték be a ládákból a kaviárt. Ezután lelocsolták valamilyen éghető anyaggal majd meggyújtották az egészet.
Az eljárásra a hazai filmművészetben is találhatunk példát. Bacsó Péter "A tanú" című filmjében a rendőrök petróleummal locsolták le Dezső hús, kolbász és hurka formájában fellelhető maradványait nehogy a bűnjeleknek nyoma vesszen a tárgyalásig. Ahol mint tudjuk legfontosabb a statuálás volt, de szegény Pelikánt ennek ellenére mégsem akasztják fel. De ne engedjünk a mellékszál csábításának, kanyarodjunk vissza a mi - nagyjából egy tonnányi - kaviárunkhoz, amelynél szintén a megsemmisítés jelentette a lehetséges megoldást. Erről láthatunk az alábbiakban néhány képet.
Ezen a 2 képen láthatók a kaviárral tele konténerek
Beöntik a kaviárt a frissen ásott gödörbe
Kész, lehet lelocsolni. A kaviár tetején a most már szükségtelelen gumikesztyűk látszanak
Locsolás
És itt pedig már a kaviár ég.
