Ma reggel úgy gondoltam elugrom az Auchanba. Nincs éppen közel, de nem is kocsival gondoltam. Van innen az Avasról egy ingyenes autóbusz járat, háztól-házig szolgáltatás, igazán kár lenne kihagyni - gondoltam. Délelőtt még sokan sincsenek. Csak felül az ember a buszra, útközben nézelődik, aztán sitty-sutty, 25 perc múlva leszáll a nagyáruház előtt. A dolog határozottan vonzónak tűnt, különösen azért mert az utazásomnak konkrét célja is volt. Az egyik célom az volt, hogy bácskai hurkát vegyek, mégpedig nem is akármilyent, hanem egyenesen nádudvari fajtát. Aztán megkívántam egy kis sült keszeget vagy kárászt is, gondoltam abból is veszek párat. Valahogy biztosra mentem. Egyrészt idáig kétszer voltam már ott, mindkét alkalommal volt ilyen kisebb méretű hal, a bácskai hurkát pedig nemrégiben láttam a reklámújságjukban.
Régen keresem én ezt a Nádudvaron gyártott bácskait, mert egyszer ettem már ilyet és nagyon ízlett. Olyan amilyeneket Recsken vettünk annak idején a sorompó melletti ABC-ben amikor még oda jártunk a bányához köteleket ellenőrizni. Úgy hogy biztosra mentem. Kár volt, mert egyik sem volt. Bácskai volt ugyan, de gyulai származású, sütnivaló hal pedig csak pisztráng. Nem mintha ki nem állnám ezt a pisztrángot, nem erről van szó, az ára az ami miatt elég ritkán kerül ilyesmi a serpenyőbe. Most viszont úgy voltam vele, hogy ha megkívántam, hát legyen. Két apró darabot vettem, nagyon még a fogyókúrámat sem borítja fel. Főleg ha kenyér helyett csalamádéval eszem majd, úgy ahogy mostanában szoktam. Summa summarum nem érte meg elmenni mert semmi nem volt ami miatt mentem. Voltak viszont füstölt hús hegyek, vitték is mint a cukrot, én is vettem egy keveset. Kenyér nélkül egy kis hagymával, retekkel és főtt tojással ez is fogyókúrásnak mondható. Igaz, ezeket megvehettem volna itt a közelben is, nem kellett volna cipelni.
Viszont ha már ott jártam megvettem a húsvéti képeslapokat is. Tudom kicsit elkéstem vele de örülök, hogy egyáltalán eszembe jutott. Ez is úgy jutott eszembe, hogy megjött az amit nekem kell viszonoznom. Biztos írtam már, hogy nem igen szeretem én ezeket a képeslapküldéseket, de van 2 barátom (egyik Lettországban a másik pedig Lengyelországban) akik valahogy ragaszkodnak a dologhoz. Így aztán amíg arra vártam, hogy a busz visszainduljon velem elintéztem ezt is. Hazafelé megint csak lehetett nézelődni az autóbusz ablakából. Ez tetszett nekem, autóból ez nem megy, ott érdemesebb az utat figyelni. Összefoglalva érdekes kaland volt ez a ma délelőtti, de úgy gondolom ez volt az utolsó. Ha ilyen bizonytalan a nádudvari bácskai hurka és a sütnivaló halacska megelégszem a közelemben lévő boltokkal. Még ha olyan jó ötletnek is látszik ez a háztól házig való szállítás.
