Tulajdonképpen nem csak Miskolcon, hanem Kazincbarcikán is, ahogy a megyei lapban olvasom. Meg talán máshol is. A dolog nem túl bonyolult, de nem is egyszerű, azért megpróbálom megmagyarázni.
Adva van egy lakóközösség, mondjuk egy 10 emeletes, panelprogramon átesett, fűtésszabályozással ellátott panelház, szintenként 6 lakással, az összesen 60 lakás. Ez a lakóközösség a hőszolgáltató cégtől vásárolja a hőt amely mondjuk forró víz formájában jelenik meg a ház 10. emeletén. De még mielőtt belépne a házba átmegy egy hőmennyiségmérő műszeren amely azt a hőmennyiséget méri amit a közösség egy adott időszakban (mondjuk fél vagy egy év alatt) vásárol a hőszolgáltatótól. Eddig tiszta sor. Vevő megveszi a hőt, elfogyasztja, élvezi a meleg otthonokat, aztán a szolgáltató megnézi mit mutat a műszer ennek megfelelően leszámlázza a lakóközösségnek a fizetendő összeget és mossa kezeit. Valamint várja a pénzt. De ezzel a kézmosással várjunk még egy kicsit.
Innentől kezdve a labda a lakóközösségnél van. Szét kellene osztani a hőszolgáltató által kért összeget a lakók között. 60 lakás, 60 összeg. Az osztozkodáshoz alapul szolgálhat egy - a lakásokban - található mérőeszköz amely azt a hőmennyiséget (folyadékmennyiséget) méri amennyit a lakás tulajdonosok úgymond, vételeznek a közös hőmennyiségből. A vételezés eszköze lehet egy csapszerűség (én még nem láttam ilyet) amivel ennek mennyiségét szabályozni illetve változtatni lehet. Ha valaki fázósabb jobban feltekeri a szabályzót vállalva ennek anyagi konzekvenciáit is, ha meg inkább felvesz még két mackót hogy kisebb legyen a fűtésszámlája akkor visszavesz valamennyit, vagy nem tekeri fel. Világos, van egy tekerhető valami amivel változtatni lehet a felhasznált hőmennyiséget.
Most ne foglalkozzunk azzal, hogy mi a hőhordozó közeg, egy a lényeg, a lakásban melegebb vagy hűvösebb a hőmennyiség változástól lesz amit a lakók maguk tudnak szabályozni pénztárcájuknak megfelelően. Elméletben, mert ahogy olvasom azért vannak itt anomáliák.
Lassan végére érünk a nehezebb részeknek most viszont számítok az olvasó fantáziájára. Képzeljük el, hogy a jó forró víz felül a 10. emeleten lép be és onnan megy lefelé emeletről emeletre egészen a földszintig. Nyilván legmelegebb a 10. emelet lesz mert ott a legmelegebb a radiátorban áramló víz. Ott lead valamennyit hőtartalmából és a néhány fokkal csökkent hőmérsékletű víz megy tovább a 9. emeletre, ott is lead valamennyit és a m a r a d é k megy tovább lefelé emeletről emeletre.
Kérdésem mennyi hőtartalma lesz a földszinti lakásokba érkező meleg víznek? Hát a maradék, ami megmaradt. És hogyan reagál a földszinti lakó? Ha nem akar fázni jól feltekeri a radiátorainak szabályozó szelepeit. És dől a langyos víz a radiátorokba, aminek később mint látni fogjuk gyászos következményei lesznek. Már csak egy kérdéssel zaklatnám a kedves olvasót: mit fognak cselekedni a felső emeleteken lakók? Hát persze, csak egy picit nyitják ki a szabályozó szelepeket, éppen csak, vagy ki sem nyitják ahogy az újságban olvasom. Anélkül is jó meleg van a lakásban.
Vagyis a felső emeleteken alacsony fűtésszámlák várhatók, az alsóbb emeleteken lakók meg jó ha jól kinyitják a bugyellárisaikat.
Érdemes még szólni arról is, hogy az, hogy ki mennyit vételez a közösből függ nem csak az emeletektől hanem attól is melyik lakást hány oldalról "fűtik" a szomszédos lakások, vagy a tető közvetlenül a külvilággal érintkezik-e (legfelső szint) vagy alul fűtetlen rész (mondjuk pince) található. Ebből a szempontból ideálisnak tekinthető az a lakás amelyik a 9. emeleten található (felülről fűtik és nem hűl a tető által) és mondjuk csak egy fala érintkezik a külvilággal. Itt aztán tényleg kevés lehet a fűtésszámla. Én például az első emeleten lakom, két falam érintkezik a külvilággal, egy a lépcsőházzal, azt hiszem én is szívnék ha most panelprogramos házban laknék. Mert mint korábban írtam az általam leírt számlázási gondok ott jelentkeznek. Azért is furcsa ez az egész mert az ott lakók azért vágtak bele a panelprogramba mert majd csökken a fűtésszámlájuk, hát ez nem minden lakásban jött be, sőt.
Természetesen a közös számla összegének szétosztásánál figyelembe lehetne venni azt is, hogy hol lép be a házba a hő, csak így egyszerűen az érthetőség miatt, meg a lakások elhelyezkedését is, de az újságcikkekből az derül ki, hogy a közösségek nem foglalkoznak ezzel. Szerződést kötöttek a hőszolgáltató cégekkel, hogy a számlát a lakásokban található mérő eszközök által mutatott értékeknek megfelelően osszák szét és számlázzák ki. Az meg számláz, mert nem tehet mást. Őt a szerződés kötelezi. Így aztán az egyik miskolci lakó földszinti lakása után 480.000 forintot kénytelen fűtési díj címén kifizetni. Ami az ottani lépcsőház (tehát itt már nem a mi példabeli házunkról van szó) fűtési költségének 30 %-a. Vagyis a maradék 70 %-on osztozik a lépcsőház többi - nem földszinti - lakója. Úgy néz ki csak a bíróságnál találhatja meg igazát, de szerény jogérzékem azt súgja, hogy reménytelen a dolog. A viszonyokat érvényes szerződések szabályozzák amiket majd a bíróság elolvas és nem tehet semmit. Úgy gondolom lehet itt pereskedni de a végén fizetni kell. Talán még a perköltséget is. Számomra bizonytalannak látszik az alperes is. Ki lenne az alperes? A lakóközösség? Nyilván a hőszolgáltató nem.
Persze ezen a szerződésen is lehet változtatni. El lehet készíteni egy másfajta elosztási rendszert is ami már igazságosabbá tehetné ezt az osztozkodást. Ehhez viszont közgyűlési határozat kell, hát az meg nehézkes. Gondoljunk bele minimum a közösség harmadának ez a rendszer kevesebb fűtési díjat eredményez, nekik nem érdekük a változás. A középső harmadot meg nem érdekli ez az egész. A hőszolgáltató is látja a problémát, de őt szerződések kötik, tehát mint írtam, mossa kezeit. Marad tehát a mostani rendszer ami alapján az alacsonyabb szinteken élők szívnak mint a torkosborz. Aztán majd elköltöznek egy 9. emeleti lakásba vagy egy nem panelprogramos házba.
